Az EU és Kína Kapcsolatában Megtörtént a Fordulat
Kína „nélkülözhetetlen partner” korunk legnagyobb kihívásainak kezelésében, vagy „kulcsfontosságú segítője” az 1945 óta Európa területén zajló legnagyobb fegyveres konfliktusnak? Ebben a szakaszban ez attól függ, hogy kit kérdezünk.
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba szeizmikus változásokat indított el világszerte, arra kényszerítve a nemzeteket, hogy átértékeljék szövetségeiket és rivalizálásaikat, kétségbeesetten keresve menedéket az elnök mindent elsöprő politikájával szemben.
Különösen az általa bevezetett átfogó vámok nyugtalanították el a kormányokat, amelyek most komolyan elgondolkodnak azon, hogy a kereskedelmi forgalom és az ellátási láncok, amelyekre az elmúlt évtizedekben támaszkodtak, egyik napról a másikra összeomlanak-e, mérhetetlen pusztítást végezve.
Az Európai Uniót, ezt az exportorientált nagyhatalmat és a szabad piacok elkötelezett híveinek egyikét a Trump-féle vámok pofonként érték. A Fehér Ház meglepő visszavonulása ellenére az unióra továbbra is a 10%-os alapvám vonatkozik majd. Emellett az acélra, az alumíniumra és az autókra 25%-os büntetővámot vetnek ki. Trump további vámokkal akarja sújtani a külföldön gyártott gyógyszereket, az európaiak számára értékes ágazatot.
Mivel a transzatlanti kapcsolatok szédületes ütemben zuhannak, és az amerikai piac egyre inkább tiltottá válik, Brüsszel olyan gazdasági lehetőségeket után kutat, amelyek – ha csak részben is – ellensúlyozhatják a Trump által kiváltott sokkhatásokat. Kína ezért gyorsan felbukkant, mint leendő lehetőség.
A hatalmas középosztálynak köszönhetően, amely egyre tehetősebb, és ezért egyre inkább képes megfizetni a külföldön gyártott termékeket, Kína jövedelmező üzleti partnert jelent, amely új ügyfeleket és friss befektetéseket biztosíthat az európai vállalatoknak – pontosan arra, amire szükségük van a hazai stagnáló növekedés és a külföldi politikai zavarok idején.
Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az EU-ban gyártott áruk első számú célországa az Egyesült Államok (501,9 milliárd euró), majd Kína (223,5 milliárd euró) következik. Az USA (346,7 milliárd euró) után pedig Kína hozta a legtöbb árut az EU-ba (516,2 milliárd euró).
Beszédes volt, hogy néhány nappal azután, hogy Trump bemutatta a saját maga által „kölcsönösnek” nevezett vámokat, Ursula von der Leyen telefonbeszélgetést folytatott Li Csiang kínai miniszterelnökkel, hogy megvitassák a kétoldalú kérdéseket és a világgazdaság helyzetét.
„Az amerikai vámok által okozott széles körű zavarokra reagálva von der Leyen elnök asszony hangsúlyozta, hogy Európa és Kína, mint a világ két legnagyobb piaca, felelősséggel tartozik egy erős, megreformált, szabad, tisztességes és egyenlő versenyfeltételeken alapuló kereskedelmi rendszer támogatásáért” – olvasható az Európai Bizottság hivatalos közleményében.
A Peking által kiadott változat lényegesen optimistább volt, és kiemelte a kapcsolatok „folyamatos növekedésének lendületét”. „Kína kész együttműködni az európai féllel a Kína-EU kapcsolatok szilárd és folyamatos fejlődésének előmozdítása érdekében” – mondta Li von der Leyennek.
A Trump politikájának kifejezett kritikájával fűszerezett eszmecsere (Li „gazdasági megfélemlítésről” beszélt) azonnal felerősítette azokat a találgatásokat, hogy a vezetők elültették a közeledés magvait.
Von der Leyen, aki első mandátuma idején a Kínától való kockázatmentesítés új politikájának élére állt, az elmúlt hónapokban enyhített a hangnemén. A Bizottság vezetője most inkább „tranzakciós” külpolitikáról beszél, amelynek célja a Pekinggel való „konstruktív együttműködés”.
Pénteken a Bizottság újabb hírekkel szolgált: Brüsszel és Peking megállapodott abban, hogy a Kínában gyártott elektromos járművekkel kapcsolatos, régóta húzódó vita megoldása érdekében újra megvizsgálják az „árvállalások” (minimumárak) lehetőségét. A lehetőség tavaly többször is felmerült, de az előrelépés hiánya miatt csendben elvetették.
A tagállamok diplomatái, akik hagyományosan megosztottak a Kínával való bánásmódot illetően, tudomásul vették a fejleményeket, anélkül, hogy elsiették volna az ítélethozatalt.
„Az EU azt akarja, és szüksége van arra, hogy megbízható partnerként tekintsenek rá a világban” – mondta egy névtelenséget kérő diplomata. „Ebben az értelemben a Kínával folytatott vita fejlődik, mert Kína másképp tekint ránk. Nem hiszem, hogy a Kínával szembeni európai megközelítés teljesen megváltozott volna, de a szelek mozognak”.
Az EU és Kína kapcsolatában történt fordulat azt mutatja, hogy a geopolitikai helyzet gyorsan változik, és mindkét fél igyekszik alkalmazkodni a változásokhoz. A nagyhatalmak közötti új dinamika hatalmas hatással lehet a világpolitikára és a gazdaságra is. Egy biztos, hogy az EU és Kína közötti közeledés vagy távolodás kulcsfontosságú lesz a jövő fejleményei szempontjából.
Főkép forrása: euronews
