Kína Nukleáris Fegyverkezése: A Gyártási Kapacitások Bővítése és Doktrínák Átalakulása
Kína egyre nagyobb ütemben bővíti a nukleáris robbanófejek gyártására szolgáló titkos katonai létesítményeit, ami műholdképek alapján is nyomon követhető. A Washington Post által közzétett cikk alapján a bécsi Open Nuclear Network és a londoni VERTIC adatai azt mutatják, hogy Kína elhatározta, hogy minél hamarabb utolérje az Egyesült Államokat a nukleáris fegyverkezés terén, és ebben már jelentős előrelépést ért el.
A jelentések szerint a változások mértéke példaértékű: Peking egyszerre korszerűsíti az infrastruktúráját és bővíti a termelési kapacitásait, miközben gyors ütemben növeli nukleáris arzenálját. Eddig a hangsúly az északi sivatagokban épülő rakétasiló-koncentrációkon volt, de az elemzések szerint a robbanófej-gyártáshoz kapcsolódó létesítmények is látványosan fejlődnek. Szecsuán tartományban, Pingtong város közelében például plutóniumkitermelés és -feldolgozás zajlik, emellett itt és más bázisokon a nagy erejű robbanóanyagok gyártására és tesztelésére is jelentős bővítések zajlanak.
A gyártási infrastruktúra bővítése párhuzamosan Kína nukleáris doktrínájának átalakulásával is jár. A kínai vezetés magasabb készültségi szintre helyezi nukleáris erőit, ami azt jelenti, hogy egy esetleges ellenséges támadás esetén már a beérkező rakéták becsapódása előtt reagálni tudnak. A kínai szakértők véleménye szerint az amerikai ballisztikus fölény ellensúlyozása érdekében Peking több mint száz szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétát telepített silókba, emellett fejleszti a korai előrejelző rendszereit is.
Donald Trump korábban az amerikai nukleáris fegyverkezés felpörgetését azzal indokolta, hogy Kína öt éven belül utolérheti az Egyesült Államokat a nukleáris képességek terén. Elemzők szerint azonban ez a kijelentés nem reális, hiszen az Egyesült Államoknak jelenleg 3700 robbanófejes nukleáris arzenálja van, míg Kínának csupán 600. Ugyanakkor a kínai lemaradás valóban csökkenhet.
A kínai fegyvergyártás, tárolás és katonai doktrína átalakítása azt jelzi, hogy Peking rugalmasabb nukleáris képességeket kíván kiépíteni. Ez a változás szerepet játszhat a kölcsönös elrettentés biztosításában, de egyben növelheti a véletlen eszkaláció kockázatát is, hasonlóan a hidegháború időszakához.
Főkép forrása: 444.hu
