Tajvan körül zajló kínai hadgyakorlat: aggodalmak és nemzetközi reakciók

Továbbra is zajlik a Tajvan körül indított kínai hadgyakorlat, az Igazság Misszió 2025. Kína kedden rakétákat lőtt a Tajvanhoz közeli vizekre, és egyre több tengeri-légi egységet vetett be. A tajvani kormány határozottan elítélte a hadgyakorlatot, hangsúlyozva, hogy az nemzetközi normákat sért.

A gyakorlat keretében a kínai hadsereg rakétákat lőtt a tajvani sziget északi és déli partjaihoz közeli tengeri területekre. A Népi Felszabadító Hadsereg hajókat, bombázó repülőgépeket és hadihajókat is mozgósított, míg a haditengerészet és a légierő szimulált támadásokat hajtott végre tengeri és légi célpontok ellen. A kínai vezérkar szerint a manőverek célja egy blokád szimulálása és a különböző tengeri, légi célpontok elleni műveletek gyakorlása.

Laj Csing-te, Tajvan elnöke, Facebook-bejegyzésében kifejtette, hogy nem céljuk az eszkalálás, de csapataik készen állnak megvédeni a szigetet. A kínai hadsereg videót is közzétett egy PCH-191 típusú rakétavetőről, amint azt a tengerbe lő. A katonai parancsnokság tájékoztatása szerint a gyakorlatok öt zónában zajlanak, ahol a hadsereg 10 órás éleslövészeti gyakorlatokat végez.

A tajvani védelmi minisztérium jelentése szerint legalább 130 kínai katonai repülőgép és több mint 50 hajó, köztük 27 haditengerészeti hajó tartózkodik a térségben, amelyeket a helyi parti őrség 14 hajóval figyel. Bár a gyakorlatok 11 repülési útvonalat is érintenek, a légiközlekedési hatóság közölte, hogy repülőjáratokat nem kellett törölni. Ugyanakkor a Csinmen- és Macu-szigetek közötti útvonal le van zárva, ami körülbelül 6000 utast érint.

A CNA értesülései szerint a tajvani lakosság sztoikusan reagált a hadgyakorlatra. A kínai hadgyakorlatot másfél héttel azután indították, hogy az Egyesült Államok 11 milliárd dolláros fegyverüzletet kötött Tajvannal, amire Kína szankciókkal reagált amerikai magánszemélyek és katonai vállalatok ellen. Si Ji, a Tajvani-szorosért felelős Keleti Hadszíntéri Parancsnokság szóvivője a gyakorlatot „komoly figyelmeztetésnek” nevezte a tajvani függetlenséget támogató szeparatista erőknek.

Tajvan kényes helyzetben van, hiszen a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta Kína folyamatosan követeli a sziget újraegyesítését. A Kínai Kommunista Párt katonai jelenléte az utóbbi években egyre fokozódik a Tajvani-szoros régiójában. Hszi Csin-ping kínai elnök utasította a hadsereget, hogy 2027-re készen álljon a Tajvan megszállásához szükséges kapacitásokkal.

Közben Tajvan, mint az amerikai szövetségi rendszer része, folyamatosan készül egy esetleges kínai invázió visszaverésére. Takaicsi Szanae japán kormányfő kijelentette, hogy egy esetleges kínai támadás Tajvan ellen indokolhatja Japán katonai reakcióját is, amely elkötelezetten pacifista.

A helyzet tehát rendkívül feszült, és a nemzetközi közösség figyelme egyre inkább a régióra irányul.

Főkép forrása: telex.hu