Tűzgyújtás: Régészeti felfedezés Bevezető a Korai Emberi Történelembe
Írta: Evelyn Ann-Marie Dom, Paul Hackett és AP
Közzétéve: 2025. december 12. – 10:20 CET
A tudományos közeg régóta vizsgálja, mikor kezdődött az emberi tűzgyújtás képessége. Egy újabb felfedezés azonban alapjaiban változtathatja meg az eddigi ismereteinket. Az Egyesült Királyság régészei úgy vélik, hogy körülbelül 400 000 évvel ezelőtt Kelet-Angliában már szándékosan gyújtottak tüzet a korai emberek.
A suffolki Barnhamban, egy kőkorszaki lelőhelyen végzett kutatás során hatalmas jelentőségű bizonyítékokat találtak, amelyek átírják a korai tűzgyújtás történetét. A Nature folyóiratban megjelent eredmények szerint, ezek a bizonyítékok 350 000 évvel a legkorábbi eddig ismert tűzgyújtás időpontja előttiek, mely eddig egy észak-franciaországi neandervölgyi lelőhelyről származott, és mindössze 50 000 éves volt. Nick Ashton, a British Museum paleolitikus gyűjteményeinek kurátora ezt a felfedezést pályafutása egyik legizgalmasabb eseményének tartja.
Hogyan irányították őseink a lángokat?
A British Museum által vezetett kutatócsoport hőkárosodott kovaköves kézi baltákat, folt felperzselt földet és apró vaspiritrögöket talált a lelőhelyen, amelyek mind a tűzhely használatának többszöri nyomaira utalnak. A vaspiritet a régészek a gyújtószer hatékony használatához kötik; Barnhamban két ilyen darabot is találtak. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a vaspiritet ismerő emberek vitték a lelőhelyre.
Miért fontos ez a felfedezés?
Tudósok szerint a tűzgyújtás képessége jelentős fordulópontot jelentett az emberi evolúció történetében. A tűz nemcsak az emberek túlélését segítette, de lehetővé tette az étel elkészítését is. A főzés csökkenti a gyökerek toxikus anyagait és elpusztítja a húsban lévő kórokozókat, valamint javítja az emésztést. Ez hozzájárult a fejlődéshez, több kalóriát szabadítva fel a nagyobb agy táplálásához. Ezen kívül a tűz a társadalmi életet is átalakította; a tábortüzek olyan központokká váltak, ahol az emberek megerősítették kapcsolataikat, történeteket meséltek egymásnak, és továbbfejlesztették a nyelvüket.
Kik voltak ezek az emberek?
Chris Stringer, a Természettudományi Múzeum szakértője szerint a Barnhamban talált fosszíliák korai neandervölgyi emberekre utalnak. Ezek a neandervölgyiek egy kognitív és technológiai szempontból fejlődő kultúrával bírtak, és közel éltek ahhoz az időszakhoz, amikor a Homo sapiens már Kelet-Afrikában kezdett kialakulni.
E felfedezések új perspektívát nyitnak a korai ember fejlődésének megértésében, és hangsúlyozzák a tűzgyújtás képességének kulcsszerepét az emberi civilizáció alapvető formálásában.
Főkép forrása: euronews
