Kormányzati Gazdasági Akcióterv: A KKV-k Támogatása és Kihívásai
Az elmúlt két hónap során a kormány az új gazdasági akcióterv keretében célul tűzte ki a kis- és középvállalkozások (KKV) megerősítését. Bár az új kezdeményezés ígéretesnek tűnik, a GKI Gazdaságkutató Intézet rámutat arra, hogy komoly hiányosságok találhatók a terv ok-okozati levezetései és a korábbi hasonló intézkedések értékelésében.
A GKI elemzése felteszi a kérdést, miért szükséges kifejezetten a KKV-k támogatása. Lehetséges, hogy a szektor gyengélkedik és segítségre szorul, vagy hátrányos helyzetben van a nagyvállalatokkal szemben, és nem fér hozzá a fejlődéshez szükséges forrásokhoz. Az intézkedési hatásvizsgálat előtt érdemes megvizsgálni a KKV-k aktuális helyzetét.
Magyarországon jelenleg mintegy 240 ezer vállalat működik, amelyek túlnyomó részét, 85 százalékát, a 2–9 fővel működő mikrovállalkozások alkotják. Ezzel szemben a nagyvállalatok aránya mindössze 0,4%. A munkavállalók 65 százalékát a KKV-szektor foglalkoztatja, jelezve a terület jelentős társadalmi és gazdasági szerepét.
A GKI szerint az exportképesség fontos indikátora egy vállalat piaci lehetőségeinek. Az exportból származó bevétel domináns részét a nagyvállalatok generálják, míg a mikrovállalkozások aránya mindössze 11%. Az exportorientált termelésre való összpontosítás azonban nem szükségszerűen növeli a hozzáadott értéket, mivel sok exportőr alacsony jövedelmezőségű összeszerelő tevékenységet végez Magyarországon.
A nagyvállalatok tőkeigénye jelentősen meghaladja a KKV-két, amit a beruházások mértéke is tükröz – az elmúlt évtizedben ők valósították meg a beruházások több mint felét. A KKV-k fejlesztésének nemcsak forráshiány szabhat gátat, hanem az adminisztratív és információs korlátok is, illetve az export iránti érdeklődés hiánya.
A GKI javaslata szerint az exportképes középvállalkozásokra kellene koncentrálni, megfelelő minőségű és mennyiségű termelést biztosítva. Ehhez azonban komoly pénzügyi támogatás szükséges, hiszen a külföldi piaci érvényesülés költséges és bonyolult.
Végül a GKI megállapítja, hogy a Demján Sándor-program még mindig inkább extenzív növekedésre (nagyobb méretű vállalatok létrehozása) összpontosít, ahelyett, hogy az intenzív növekedést – azaz a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználását – ösztönözné. A KKV-k versenyképességének növelése bonyolult feladat, amelyhez több és jobban célzott intézkedésre van szükség.
Főkép forrása: 24.hu
