Az Orbán Viktor és a „Aranykonvoj” ügye
„A sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntette miatt indult nyomozást a továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja” – közölte pénteken a KNYF. Erről a nyomozásért felelős főügyészhelyettes döntött, a KNYF közleményét idézve: „az ügyészségről szóló törvény által biztosított lehetőségével élve a mai napon úgy határozott, hogy az ügy nyomozását célszerűségből a főügyészség hatáskörébe vonja”.
A büntetőeljárás eddig a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen folyt, mostantól az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség Nyomozó Osztálya jár el, olvasható a rövid közleményben, ami úgy zárul: „a nyomozás az ügy minden szálára kiterjed, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint”.
Ez utóbbi kijelentés akár arra is utalhatott, hogy Magyar Péter miniszterelnök kedden felvetette: akár Orbán Viktor volt miniszterelnököt is kihallgathatnák az ügyben. Magyar arra hivatkozva írt erről, hogy Fürcht Pál korábban lemondott főügyész nyílt levelet tett közzé, ami szerint az aranykonvoj ügye politikailag kreált kamusztori volt, aminek a lebonyolításához 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak. Az ukrán aranyszállítókat és Fürcht Pált is képviselő ügyvéd, Horváth Lóránt már hétfőn arról írt egy közleményben: a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől vett át nyomozati iratokat, amik között egy olyan ügyészi feljegyzésre bukkantak, amely tovább erősíti a gyanút, hogy Orbán Viktor közvetlenül kapcsolódik az ügyhöz.
A 444 már júniusban ismertetett egy, az ügyről szóló ügyészségi dokumentumot, amiben többek között a következő állt:
„A lényegi döntést, utasításokat hozó személyek a következők: Dr. Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkár, Hajdu János a Terrorelhárítási Központ (volt) főigazgatója és dr. Demeter Tamás a NAV (volt) bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese. A nyomozás elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kell, hogy irányuljon (tanúként kihallgatásukra nem kerülhet sor), melynek elsődleges eszközei az utasítottak vallomásai”.
Az ügyészség akkor a kérdéseinkre nem árult el semmit a dokumentumról, így nem tudni, mi lett a sorsa a szervezeten belül, de nem írták azt sem, hogy nem valódi. A dokumentumban azt is írták, hogy „Hajdu János és Farkas Örs vonatkozásában a jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés megalapozott gyanúja megállapítható, így gyanúsítotti kihallgatásuk indokolt”.
A NAV és a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai az M0-son március 5-én pénzmosás gyanújával lefoglaltak két, az ukrán Oscsadbank tulajdonában lévő járművet, amik az ausztriai Raiffeisen Bankból szállítottak Ukrajnába 40 millió dollárt és 35 millió euró készpénzt, valamint 9 kilogramm aranyat. A héttagú, fegyvertelen személyzetet másnap kihallgatás után kiutasították, ők később embertelen bánásmód, illetve jogaik megsértése miatt tettek panaszt.
Az esetből diplomáciai botrány lett, az „aranykonvoj” történetét az Orbán-kormány ukránellenes propagandához és a választási kampányban saját (erősen oroszbarát) külpolitikai narratívájának erősítésére használta fel. Horváth Lóránt többször is kijelentette, hogy nyilvánvalóan politikai döntésen alapult a magyar hatóságok eljárása.
A KNYF főügyésze, Fürcht Pál június 8-án emiatt az ügy miatt lemondott, döntését „elsődlegesen az ún. aranykonvoj ügyben közte és a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel” indokolta.
Érdemes felidézni, hogy Lázár János még a választási kampányban, nem sokkal a pénzszállítók elfogása után arról beszélt, az egész ügy valójában egy befolyásolási (vagyis titkosszolgálati) művelet, amellyel arra akarták rávenni az ukránokat, hogy nyissák újra a Barátság-kőolajvezetéket. Lázár szó szerint így fogalmazott:
„Nyilván a kőolajvezeték elzárásától nem volt független a lépésünk. Mert ha megzsarolnak minket, mégse lehetünk olyan hülyék, hogy hagyjuk magunkat”.
Főkép forrása: 444.hu
