Kristoffer Hughes: Halottakkal foglalkozik, de másképp
Kristoffer Hughes 32 éve dolgozik a halottakkal, és úgy véli, hogy a temetkezési hagyományaink teljesen rosszul működnek. Szerinte a társadalom a halottakat problémaként kezeli, hiszen formaldehiddel balzsamozzuk őket, hogy megőrizzük a kinézetüket, ám ezzel a vegyi anyagok a talajba szivárognak. „Mert isten ments, hogy valaki valóban halottnak tűnjön, ugye?” – fogalmaz Hughes.
A hamvasztási eljárás ma már egyfajta hulladékkezelési rendszerré vált, ahol a családok hosszú sorokban várakoznak. Egy átlagos test körülbelül 280 kilogramm szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe a folyamat során, míg a díszes koporsók két méter mély sírban, salakbeton blokkokkal körülvéve végzik, ami metán kibocsátásához vezet, ahelyett, hogy a föld és az oxigén átjárhatná a koporsót.
Gyakorló druidaként, a walesi Anglesey Druida Rend vezetőjeként Hughes szerint a halál véglegesként való kezelése ellentétes az életről és halálról alkotott filozófiájával, amely az újjászületésre is kiterjed. Meggyőződése, hogy a test nem a miénk, hanem egy ajándék, amelyet vissza kell adni a földnek, amely biztosította őket.
Hughes felfedezése az emberi komposztálás, ami forradalmasítaná a halottakkal való bánásmódot. E módszer, amelyet „terramationnek” is neveznek, a holttestet tápanyagban gazdag talajjá alakítja, és körülbelül 90 százalékkal kevesebb szén-dioxidot termel, mint a hamvasztás, mivel nem használnak balzsamozó vegyszereket.
Hogyan érzik magukat a komposztálandó holttestek?
Kristoffer saját temetésén vett részt a Return Home néven ismert emberi komposztáló üzemben, ahol megélhette, milyen a helyzet a folyamat során. Bár a komposztáláshoz való közelítése érdekében „tök sötét tartályban” záródtak be, az élmény végül megnyugtatóvá vált számára. „Nyári illatot” érzett a benne lévő természetes anyagoknak köszönhetően, és a folyamat végén kialakult komposztot „tökéletesen száraz, gyönyörű talajnak” nevezte.
Mit élnek át a hátramaradók?
Hughes szerint a terramáció nemcsak a halottak számára, hanem a gyászolók számára is jelentős élmény. A krematóriumokhoz képest, amelyek az „állandó megsemmisítést” szolgálják, az emberi komposztálás lehetőséget ad arra, hogy az emberek „egyszerűen együtt legyenek a gyászukkal”. Az eljárás során érzékelhetik, hogyan alakul át a holttest életté, ami sajátos és átalakító tapasztalatot nyújt.
A Return Home lehetőséget biztosít a családoknak arra, hogy részt vegyenek a „lefektetési szertartáson”, ahol a testet betakarhatják a tartályban, akárcsak egy ágyba fektetett szerettüket. E folyamat végén sok család ünnepséget tart, amelyen az elkészült komposztot szétoszthatják barátaik között.
A jövő és az Európai lehetőségek
Az emberi komposztálás eddig csak korlátozottan elterjedt, azonban növekvő érdeklődés érkezik a fiatal korosztálytól. A típusú temetkezési lehetőségek támogatottsága egyre nagyobb az európai országokban is, például Németországban, ahol már kísérleti projekteket indítottak.
Kristoffer Hughes célja, hogy ennek a környezettudatos eljárásnak a népszerűsítésével hozzájáruljon a föld védelméhez, és szándéka szerint elérje, hogy a jövő halálozásainál az emberek ne terheljék a környezetet, hanem éppen ellenkezőleg, táplálják azt. „Ez a folyamat nem egy vég, hanem az életté való átalakulás útja” – zárja gondolatait Kristoffer.
Főkép forrása: euronews
