A magyar sürgősségi ellátás kihívásai: A mentőszolgálat helyzete
A sürgősségi ellátás átláthatósága
A hazai sürgősségi ellátás és a mentési folyamatok részletes értékelése előtt érdemes feltenni egy alapvető kérdést: léteznek-e valós adatok? A mentőszolgálat gyakorta titoktartásra kötelezi dolgozóit, csak pozitív nyilatkozatokat tesz, és minden kritikát élből cáfol. Innen indulva tehetjük fel a kérdést: Tudjuk-e, hogy mi történik, vagy a mentés mára fekete doboz maradt a közvélemény számára?
Az adatok elérhetősége és a helyzet alakulása
Nagyjából fekete doboz. Míg a 2010-es évek elején a mentőszolgálatok évente adtak ki letölthető jelentést, az utóbbi években ez a gyakorlat eltűnt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közöl bizonyos adatokat, például, hogy 2008-ban 452 ezer, 2023-ban pedig már 887 ezer mentési eset volt. Ez a drasztikus növekedés jelzi, hogy az egészségügyi rendszer és benne a mentőszolgálat nem működik megfelelően, miközben az esetek száma 15 év alatt majdnem megduplázódott.
A rendszer rossz működése
Ez a növekedés a rendszer rossz működésére utal. Miközben a sérülések száma nagyjából állandó, a belgyógyászati megbetegedések miatt mentett betegek száma gyakorlatilag megnégyszereződött. Ennek oka, hogy olyan páciensek, akiknek a betegsége elvben nem a sürgősségi ellátás körébe tartozik, végül mégis ott kötnek ki. Az alapellátás egyre romló körülményei és szervezési hibák miatt nem képes kiszűrni ezeket a betegeket, így a sürgősségi ellátásnak növekvő kapacitással kell működnie.
Az egészségügyi ellátás színvonalának romlása
Álmos Péter, az orvosi kamara elnöke szerint az egészségügyi ellátás színvonala romlott az elmúlt 5-10 évhez képest. Ez igaz a sürgősségi ellátásra, mentésre és az ügyeletekre is. Az akut esetek számának növekedése fokozza a rendszer terhelését. Egy hasonlat szerint ez olyan, mint egy forgalmi dugó egy szűk autópályán. Az alap- és szakellátás kapacitáshiánya miatt az akut ellátást krónikus irányba nem tudja átereszteni a rendszer, ami torlódást okoz.
A rendszer problémái három szinten
- Beáramlásban: Az alap- és szakellátás elégtelensége miatt a betegek a sürgősségi ellátásban keresnek megoldást.
- Kiáramlásban: Az akut ellátott betegek nem tudnak továbblépni a krónikus ellátásba, mivel nincs elég hely a rehabilitációs vagy ápolási osztályokon.
- Akut ellátásban: Nincs elegendő nővér, orvos, mentőápoló és szakember, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Az elégtelen szakmai színvonal és a túlterhelés is problémát okoz.
A mentőszolgálatok központosítása
További nehézségeket okoz, hogy ma már az ország minden tájáról Budapestre vezényelnek fel mentőautókat. Ez azért szükséges, mert a mentőszolgálat nem határozta meg egyértelmű protokolljait, így a mentésszervezők gyakran túlbiztosítanak, és olyan esetekhez is mentőegységet küldenek, ahol nincs rá szükség.
Összegzés
Magyarországon az egészségügyi ellátás rendszerének minden eleme károsodott az elmúlt években, és a helyzet folyamatosan romlik. Az alapellátás és a szakellátás rendszerhibákkal küzd, a betegek egyre inkább a sürgősségi ellátást veszik igénybe, ami akadályozza a valóban sürgős esetek ellátását. A szakemberhiány és a túlterheltség pedig tovább szűkíti a rendelkezésre álló kapacitásokat.
Szajki Bálint / 24.hu
Magyarország mentőszolgálata sürgős reformokra szorul annak érdekében, hogy a növekvő terhelést kezelni tudja, és biztosítsa a betegek megfelelő ellátását.
Főkép forrása: 24.hu
