Lakhatási támogatások: Az állami kiadások ellenére a szegénység nem csökken
Az elmúlt 35 évben a lakhatási problémák enyhítésére fordított állami kiadások összesített értéke 23 ezer milliárd forintra tehető, azonban a lakhatási szegénységben élők száma nem csökkent Magyarországon. A legfrissebb adatok szerint a lakhatási szegénységben élők száma tartósan 2-3 millió fő között mozog.
A kormány 2026-os tervei
A kormány 2026-ra 1030 milliárd forintot tervez lakhatási célokra, amely magában foglalja az adó- és járulékkedvezményeket, valamint a profitorientált lakásfejlesztők számára biztosított 300 milliárd forintos tőkeprogramot. Azonban a civil szervezetek álláspontja szerint a lakhatási célokra fordított kiadásoknak a mindenkori GDP 1,5 százalékát kellene elérniük, ami idén 1436 milliárd forintot jelentene.
Célzott támogatások hiánya
Az állami kiadások 95 százaléka nem célzott, így sokan, akik nem szorulnak rá, is igénybe vehetik a támogatásokat. Eközben a tényleg rászorulók jelentős része nem tudja teljesíteni a támogatás felvételéhez szükséges feltételeket, ezért ezek a támogatások nem hasznosulnak valóban, és nem csökkentik a lakhatási vagy energiaszegénységben élők számát.
Szükséges változások
Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont vezetője hangsúlyozza, hogy a lakhatási területnek megfelelő szintű képviseletre lenne szüksége a kormányban, valamint hosszú távú koncepció kidolgozására. A szervezetek javaslatai között szerepel egy lakhatási alap létrehozása, amelyből nonprofit bérlakásfejlesztőknek lehetne támogatást nyújtani.
Szatmári Andrea, az Utcajogász Egyesület szakértője azt is megemlítette, hogy a lakhatásnak alaptörvényben rögzített jogként kellene szerepelnie, ahogyan ez számos európai országban megtörtént.
Tágabb kontextus
Bár a jelenlegi anyag nem említi az Otthon Start Programot, fontos figyelni a támogatások hosszú távú költségvetési hatásaira is. A lakáskiadások jelentős része a korábbi döntések következményeitől függ, és a költségvetési kockázat az Otthon Start esetében is fennáll, mivel annak 3 százalékon felüli, változó kamatkiadásait az állam hosszú távon kénytelen viselni.
A lakhatási helyzet Magyarországon továbbra is sürgető problémát jelent, és az aktuális állami intézkedések mellett elengedhetetlen a rendszer átfogó felülvizsgálata és a hatékonyabb megoldások keresése.
Főkép forrása: telex.hu
