Lakhatási Válság Európában: Fiatalok Küzdelme a Megfizethető Otthonért
A legfrissebb adatok szerint 2010 óta a lakásárak átlagosan 55,4 százalékkal emelkedtek, míg a bérleti díjak 26,7 százalékos növekedést mutattak Európában. A drágulás mértéke sok társadalmi csoportnál meghaladja a jövedelmek növekedését, ami különösen a fiatalokat érinti hátrányosan.
Az Európai Bizottság megállapítása szerint a lakások túlárazottak, különösen Portugáliában, ahol tavaly év végén a piaci érték körülbelül 25 százalékkal haladta meg a valós értéket. A fiatalok, különösen a 18 és 29 év közöttiek, jobban szenvednek a lakhatási válságtól, hiszen ők nagyobb valószínűséggel kerülnek hátralékba a lakbér és a közüzemi díjak törlesztésében, mint az idősebbek. Az Eurofound friss jelentése szerint ennek oka, hogy a fiatalok általában alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, így jövedelmük nagyobb része megy el a lakhatásra, ami megnehezíti a drágulással való lépéstartást.
A fiatalok sorsa még tovább nehezedik, mivel sokan városokban keresnek lakást, ahol a munkalehetőségek összpontosulnak, de a magas kereslet miatt az árak is folyamatosan emelkednek.
Tele Mamahotelek: Nem Csak Lustaságról Van Szó
A jelentés arra is kitér, hogy az európai fiatalok a lakhatási válság miatt olyan élethelyzetbe kényszerülnek, amit nem választanának: sokan szüleiknél vagy rokonoknál élnek, ami gyakran túlzsúfoltságot okoz a családokban. Ez késlelteti a fiatalok önálló életvitelét és a gyermekvállalást.
A legfrissebb adatok szerint 2024-ben Romániában (41%), Lettországban (39%) és Bulgáriában (34%) volt a legmagasabb a túlzsúfolt lakások aránya, míg Cipruson (2%), Máltán (4%) és Hollandiában (5%) a legalacsonyabb.
A fiatalok, akiknek sikerül függetlenül élniük, nem állnak sokkal jobb helyzetben: a jövedelmük jelentős részét lakhatásra költik el, és magasabb a hátralékba kerülés valószínűsége is.
Az Uniós Befektetések a Lakhatás Terén
Portugáliához hasonlóan más országokban is, mint Bulgária, Írország, Lengyelország és Spanyolország, a bérlakások megfizethetetlenné váltak. A medián bér több mint 80 százalékát kitevő bérleti díjak komoly terhet jelentenek.
Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az EU országai összesen a GDP 5,3 százalékát fektették lakhatásba. Ciprus a vezető ezen a téren, ahol a GDP 8 százaléka jutott erre a szektorra. Ezzel szemben Lengyelország és Lettország mindössze 2,2 és 2,5 százalékot fordított erre a célra.
Tavaly az Európai Bizottság bemutatta a megfizethető lakhatás megteremtésére vonatkozó tervét, amely az egész blokknak szól. Az EU legalább 11,5 milliárd eurót mozgósít a többéves költségvetéséből, ami a 43 milliárd eurós kerethez járul hozzá, amelyet már előzőleg elkülönítettek a szociális, igazságos, megfizethető és fenntartható lakhatás céljaira. A nemzeti és regionális fejlesztési bankok pedig várhatóan 375 milliárd eurót fektetnek be a lakhatás szektorába 2029-ig.
A lakhatási válság tehát nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kihívás is, amely sürgős megoldásokat igényel a fiatalok jövője érdekében.
Főkép forrása: euronews
