Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön bejelentette, hogy elhalasztják az Új-Kaledóniában erőszakos tiltakozást kiváltó választójogi reform életbe léptetését, és új politikai megoldásra törekszenek. A francia elnök helyi politikai vezetőkkel tárgyalt, majd közölte: végső célja továbbra is az intézkedés törvénybe iktatása, de csak akkor, ha visszatér a béke, és sikerül szélesebb tervet kidolgozni a szigetcsoport jövőjéről.
„Ezt a reformot nem léptetjük életbe erőszakkal” – jelentette ki Macron, aki csütörtök reggel érkezett a szigetcsoportra. A francia elnök arról beszélt, hogy elsődleges feladatának tekinti a nyugalom helyreállítását, valamint a politikai párbeszéd elősegítését. A forgatókönyv a következőképpen alakul:
* feloldják a rendkívüli állapotot, ha elbontják az úttorlaszokat,
* egy hónapon belül felmérik a helyzetet, és
* döntenek a megvalósítandó intézményi reformokról.
Macron szerint a választójogi reformnak megvan a demokratikus legitimitása, miután a törvényhozók Párizsban elfogadták. Hozzátette: sem volt kétség a 2021. évi népszavazás legitimitása kapcsán sem, amelyen a túlnyomó többség a függetlenség ellen szavazott.
Macron sajnálatát fejezte ki, amiért nincs közös álláspont Új-Kaledónia jövőjét illetően. Elismerte, hogy nőttek az egyenlőtlenségek, és csúnya rasszista megnyilvánulások fordultak elő a tüntetések során.
Új-Kaledóniában az őslakos kanakok az ellen tiltakoznak, hogy egy francia törvénytervezet szerint szavazati jogot kapnának azok, akik legalább tíz éve a szigetországban élnek, ami nagyrészt a Franciaországból odaköltözötteket és a gyarmatosítók leszármazottait jelenti, akik a szigetország függetlensége helyett a Franciaországhoz való szoros kötődés mellett állnak, még a kanakok saját szuverén nemzetet szeretnének. A törvénytervezetet már elfogadta a francia parlament alsóháza, ezért törtek ki hétfőn összecsapások. A zavargásokba még Azerbajdzsán is belekeveredett.
A francia állam vasárnap hatalmas rendfenntartó műveletet indított a dél-csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetcsoportján, ahol a választási reform ellen kirobbant zavargásokban hatan meghaltak. Gérald Darmanin francia belügyminiszter az X közösségi oldalon azt írta, a „több mint 600 csendőrrel” zajló művelet célja, hogy „teljes mértékben visszaszerezzék az ellenőrzést a Noumea és a repülőtér közötti 60 kilométeres főút felett”.
Új-Kaledónia a világ harmadik legnagyobb nikkelkitermelője, de az ágazat válságban van, és minden ötödik lakos a szegénységi küszöb alatt él a súlyos gazdasági egyenlőtlenségek sújtotta tengerentúli területen.
A borítókép forrása: telex.hu
