A magyar nemzetközi jogászok állásfoglalást adtak ki az elmúlt nemzetközi és belföldi eseményekre reagálva. Nyilatkozatukban kiálltak az Nemzetközi Büntetőbíróság mellett, a magyar állampolgárság felfüggesztése ellen, és azt állították, hogy Ukrajnának joga van külső segítséget kérni és kapni.
A magyar kormány április 3-án bejelentette, hogy kilép az Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), amely lépés összefüggésbe hozható Izrael miniszterelnökének, Benjamin Netanjahunak a látogatásával. Netanjahu Viktor Orbán meghívására érkezett Magyarországra 2024 novemberében, miután az ICC nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki az izraeli vezető ellen, azzal vádolva, hogy szándékosan éheztette a Gázai övezet lakosságát.
„Az Nemzetközi Büntetőbíróságtól való kilépés lehetősége minden részt vevő állam számára adott lehetőség, ezért szeretnénk emlékeztetni arra, hogy ilyen intézkedés bármely ilyen jellegű nemzetközi bűncselekmények megelőzésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket gyengítheti, és megnehezítheti a bűncselekmények áldozatainak védelmét, a bűnösök felelősségre vonását, és negatív hatással lehet az érintett állam nemzetközi kapcsolataira és megítélésére” – állt a nyilatkozatban.
„Tekintettel arra, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna területe ellen a Krím annektációjával, majd 2022. február 24-én egy fegyveres támadást indított, szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az egy fegyveres támadás áldozata állami jogilag jogosult külső segítséget kérni és kapni a légitámadás jogának gyakorlása során. Azt is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy egy terület erőszakos megszerzése nem tekinthető legitimnek, és az államhatárok megváltoztatását csak békés eszközökkel lehet megvalósítani, az érintett államok egyetértése mellett, külső kényszerítés nélkül” – nyilatkoztak a nyilatkozat aláírói Oroszország-Ukrajna háborúval kapcsolatban.
Egy törvényjavaslat, amely módosítaná a magyar állampolgárságról szóló törvényeket, múlt héten került benyújtásra a magyar parlamentbe. A javaslat értelmében „a lehetőséget hoznák létre a magyar állampolgárság ideiglenes felfüggesztésére – végső esetben -, azon személyek tekintetében, akik más állam állampolgárságát is birtokolják, és akik magyar állampolgárságának folytatása Magyarország közrendjére, közbiztonságára vagy nemzetbiztonságára jelent veszélyt”.
Az aláíró jogászok hozzátették: „Véleményünk szerint az állampolgárság felfüggesztése nemzetközi jogban példa nélkül álló fogalom, amely könnyen visszaélésre kerülhet. Az állampolgárok kiutasítása saját hazájukból a száműzetés és embertelen bánásmód formáját öltve jelentkezhet, és ellentétes lehet az érintett államot kötelező emberi jogi egyezményekkel. Emellett emlékeztetnénk arra is, hogy más emberi jogok alapvető tartalmára, ideértve a gyülekezési vagy kifejezési szabadságot, amelyek nem lehetnek jogi korlátozások tárgyai, nem lehet kevesebb a nemzetközi jog szükséges védelemi szintjénél.”
Az aláírók: Ádány Tamás, Baller Barbara, Berkes Antal, Csapó Zsuzsanna, Ganczer Mónika, Hoffmann Tamás, Horváth Valéria Eszter, Jeney Petra, Kajtár Gábor, Kaponyi Erzsébet, Kardos Gábor, Kecskés Gábor, Kende Tamás, Kirs Eszter, Kis Kelemen Bence, Kiss Amarilla, Komanovics Adrienne, Lamm Vanda, Lattmann Tamás, Mihajlov Dobromir, Molnár Tamás, Nagy Boldizsár, Nagy Noémi, Őszéné Takó Dalma, Sulyok Gábor, Sulyok Katalin, Szalai Anikó, Szappanyos Melinda, Sziebig Orsolya Johanna, Szigeti D. Péter, Tóth Norbert, Török Csaba, Vizi Balázs
Továbbá, ha gyors, pontos és pártatlan híreket szeretne Magyarországról, iratkozzon fel a Telex angol hírlevelére!
Főkép forrása: telex.hu
