Magyar Péter Facebook-profilja az elmúlt egy évben egyetlen napot sem hagyott ki, 1918 poszt jelent meg rajta, amelyek összesen 2,77 milliárd (nem elírás: milliárd) alkalommal kerültek a felhasználók képernyőjére. A Telex Lájkbajnoksága, ami szeptembertől a Political Capitallel koprodukcióban készül, havonta méri a politikusok közösségimédia-teljesítményét; most egyetlen profil egy teljes éven át tartó aktivitására fókuszálunk. A Meta Content Library adataiból kirajzolódik, hogyan változott a posztolás, a tartalom és a közönség reagálása a választási kampánytól a kormányzati szakaszig.
Posztolási aktivitás
Magyar Péter Facebook-profilja az elmúlt egy évben – 2025 szeptembere és 2026 augusztusa között – megszakítás nélkül üzemelt: nem volt olyan nap, amikor ne posztolt volna. Az aktivitás emellett feltűnően fegyelmezett: a napok 80 százalékában négy, öt vagy hat poszt jelent meg. Természetesen a választás napja egyben az év legaktívabb napja is volt: április 12-én tizenkét poszt jelent meg. Alacsony aktivitást jelentő egy-két posztolás mindössze öt napon történt, ezek közül három egyértelműen ünnepnaphoz köthető.
A tendenciák jobban látszanak, ha nem napi, hanem kétheti adatokat nézünk: a 14 egymást követő nap összesített aktivitását mutató görbe elsimítja a napi ingadozásokat, és jobban kirajzolja az aktivitási ciklusokat. A felfutás 2026 márciusának elején indul, és a választás hetében tetőzik, átlépve a kétheti 90 posztot. A szavazást követő három hónapban az intenzitás mérsékelten és nem egyenletesen csökken – a mélypont július közepén van, kétheti 61 poszttal –, majd augusztus folyamán ismét emelkedni kezd, és a hónap közepén éri el az év csúcsát, 99 poszttal. Ez több mint amit a választási kampány csúcspontján mértünk.
Az aktivitás augusztusi felfutása mögött több ügy áll. A legtöbb posztot az aszály, a Duna vízszintje és ezeknek a paksi atomerőmű működésére gyakorolt hatása váltotta ki: az augusztusi 197 posztból 76, a posztok 39 százaléka érinti ezt. A köztársaságielnök-választás tizenhárom, az augusztus 20-ai nemzeti ünnep hét posztban jelent meg. Az őszi politikai szezont tehát egy magasabb működési szinten kezdi meg a miniszterelnök Facebook-profilja; meglátjuk, hogy ez tartós marad-e.
Tartalomtípusok megoszlása
A vizsgált évben Magyar Péter Facebook-profilján a három fő tartalomtípus nagyjából egyenletesen osztozott: a posztok 36 százaléka fotó, 31 százaléka videó, 28 százaléka pedig kizárólag szöveges bejegyzés volt. Ehhez jön még 4,5 százaléknyi fotóalbum. Mások tartalmát Magyar Péter szinte soha nem osztja meg – erre egy év alatt mindössze tizenegy példa akad –, és külső hivatkozás egyetlen posztban sem szerepel. A kommunikáció tehát kizárólag saját gyártású, a Facebookon belül tartott tartalomra épül.
A típusok megoszlásának változásában két folyamatot látunk. Először, 2025 végén, az állóképeket tartalmazó posztok – az egyedi fotók és a fotóalbumok – helyét részben átvették a videós tartalmak. A kormányalakítást követő hetekben pedig a szöveges posztok részaránya nőtt meg, ismét csak az állóképek rovására. Az állóképes bejegyzések aránya a vizsgált év alatt összességében a felére, 54 százalékról 25 százalékra esett.
Megjelenések
Az elmúlt egy évben Magyar Péter posztjai összesen 2,77 milliárd alkalommal jelentek meg a felhasználók képernyőjén – naponta átlagosan 7,6 milliószor. Fontos, hogy a megjelenések száma nem azt jelenti, hogy hány felhasználóhoz jutott el egy poszt. Ha egy felhasználó többször is találkozik ugyanazzal a tartalommal (mert mondjuk többször görget végig a hírfolyamán, vagy visszatér a poszthoz, vagy több eszközön is látja ugyanazt a tartalmat), az több megjelenésnek számít. Tehát a szám nem a profil közönségének méretét mutatja, hanem azt, hogy összesen hányszor került valakinek a szeme elé egy-egy bejegyzés.
A kéthetenkénti összesített megjelenés 28 millió és 298 millió között ingadozott, vagyis több mint tízszeres tartományban – miközben a posztolási gyakoriság alig kétszeresben. Magyar Péter tartalmainak jelenléte a Facebook-hírfolyamokban tehát kevésbé függ attól, hogy mennyit posztol; sokkal inkább az befolyásolja, hogy éppen mennyire figyel rá az ország. A mélypont 2025 november 4-17. közötti két hétre esik (28 millió alkalom), a csúcs pedig a választás környékére, de nem annyira a kampány, mint a választást követő eufória időszakára, egész pontosan az április 11-25. közötti két hétre (298 millió alkalom). A legtöbb megjelenést gyűjtő bejegyzés is ekkor született – a választás estéjén közzétett rövid szöveges poszt, amelyben Magyar Péter arról számolt be, hogy Orbán Viktor telefonon gratulált neki, tízmillió megjelenést ért el.
A választást követően a megjelenésszám csökkenő pályára állt, majd júliustól 115 és 135 millió között stabilizálódott. Ez a tavaly őszi szintnek még így is mintegy 2,7-szerese. A választási győzelem tehát tartós érdeklődést generált, még ha nem is azon a szinten, mint a választást követő hetekben.
Ha ugyanezt posztonként nézzük: 2025 őszén egy bejegyzés jellemzően 0,5–0,6 millió megjelenést kapott, a választás körüli hetekben 2,5–3,5 milliót, nyáron pedig 1,5 millió körül állandósult. A növekedés tehát nem a több posztból jön, hanem abból, hogy egyetlen poszt közel háromszor annyi megjelenést gyűjt, mint egy éve. A posztok legtöbb megjelenést elérő felső tizede az összmegjelenés 28 százalékát adja, ami nem számít kiugró értéknek. Az erőteljes jelenlét hátterében tehát nem néhány kiugró, virális bejegyzés áll, hanem a stabilan magas alapszint.
Az ábrán jól látszik, hogy a fotók, a videók és a szöveges posztok görbéje az év nagy részében szinte fedi egymást. Tehát nem elsősorban az dönti el egy bejegyzés megjelenését, hogy milyen formában készült. Az augusztusi folyamatok ettől eltérő mintázatot mutatnak, különösen a videók tekintetében. Miközben júliusról augusztusra kétszeresére emelkedett a videók száma, a jellemző megjelenésszámuk 1,7 millióról 1,0 millióra esett. A leggyengébben a parlamenti közvetítések és a helyszíni élő bejelentkezések szerepeltek, amelyek az előző hónaphoz képest sokkal gyakoribbak voltak – de a visszaesés a hétköznapi videókat is érintette.
Az egyes videók iránti érdeklődés, illetve azok sikeressége tehát visszaesett, de ezt kompenzálni tudta az intenzívebb posztolás, így a Facebook-jelenlét mégsem csökkent.
Interakciók
Az interakciók értelmezéséhez fontos adalék, hogy közben a követőtábor is nőtt, méghozzá nagyon egyenetlenül. Magyar Péter facebookos követőinek száma saját bejelentései szerint 2025 júliusában lépte át a 600 ezret, novemberben a 700 ezret, 2026. április 2-án pedig a 900 ezret – vagyis több mint nyolc hónap alatt 300 ezerrel gyarapodott. Ezután a választás hónapjában, alig három és fél hét alatt átlépte az 1,4 milliót: félmillió új követő érkezett. A Meta Content Library szerint jelenleg közel 1,7 millióan követik. A vizsgált év alatt tehát nagyjából megduplázódott a potenciális közönség – az alábbi számok növekedésének egy része ebből következik.
Interakción a reakciók, a kommentek és a megosztások összegét értjük. Ezekből az elmúlt évben összesen 134,5 millió gyűlt össze: 120,2 millió reakció, 7,8 millió megosztás és 6,5 millió komment. Egy tipikus poszt 2025 őszén 34 ezer interakciót kapott, a választás körüli hetekben 140 ezret, a nyáron pedig 63 ezret. Az interakciók ugyanazt a görbét írják le, mint a megjelenések: erőteljes felfutás a választásig, majd beállás egy magasabb szintre.
A háromféle interakció trendje azonban élesen elvált egymástól. Ha mindhármat a 2025 őszi szinthez viszonyítjuk, akkor 2026 augusztusára a reakciók száma 77 százalékkal, a kommenteké 49 százalékkal nőtt – a megosztásoké viszont 16 százalékkal csökkent. Ez az egyetlen mutató, amely az egy évvel korábbi szinthez képest is visszaesett, ráadásul úgy, hogy közben egy poszt két és félszer annyi megjelenést gyűjtött, és a követőtábor is megduplázódott.
A háromféle művelet más-más erőfeszítést kíván a felhasználóktól. A reakció egyetlen kattintás. A komment már valamivel nagyobb energiát, elkötelezettséget igényel, de a hozzászólások jellemzően a poszt alatt maradnak. A megosztás viszont azt jelenti, hogy valaki a saját ismerősi köre elé viszi a tartalmat, és ezzel nyilvánosan azonosul vele. Éppen ez, a tartalom organikus terjedését leginkább segítő művelet esett vissza.
Ugyanezt mutatja az egy megjelenésre jutó interakciószám is: míg 2025 őszén a megjelenések 5,6 százaléka járt valamilyen interakcióval, 2026 nyarán már csak 4,5 százaléka. Vagyis azok közül is kisebb arányban cselekedtek, akik ténylegesen látták a bejegyzést. A csökkenés nem drámai, de következetes, és a választás óta nem fordult vissza.
Az adatokból nem lehet egyértelműen következtetni a mozgatórugókra. Elképzelhető, hogy a követőtábor tömeges bővülésével a kevésbé elkötelezett követők kerültek túlsúlyba. Az is lehet, hogy az általános érdeklődés csökkent a kampányidőszak után, de a tartalom jellegének változása is szerepet játszhat. Annyi biztos, hogy Magyar Péter Facebook-jelenléte továbbra is jelentős, a felhasználók felől viszont az aktív, vállalt támogatást jelző gesztus némileg ritkult.
Főkép forrása: telex.hu
