Magyar Kormány: 20 Milliárd Euroért Folytatják a Tárgyalásokat az EU Védelmi Programján Belül
Márton Nagy, a magyar gazdasági miniszter keddi háttérbeszélgetésén bejelentette, hogy Magyarország is csatlakozik azon tagállamokhoz, amelyek kölcsönt kérnek az Európai Unió haditechnikai beszerzési programjától, a SAFE-től. A kormány a támogatási kérelmében 20 milliárd eurót, körülbelül 8000 milliárd forintot kér – a döntés várhatóan novemberben születik meg.
A SAFE keretében az EU legfeljebb 150 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt, amelyet a tagállamok kérés alapján, hosszú távú hitelek formájában juttatnak el a nemzeti terveik alapján. Elvileg legalább két részt vevő ország szükséges a közös beszerzéshez, de korlátozott időre a kölcsönt önállóan pályázó országok is igényelhetik.
A NATO védelmi kiadási céljainak emelkedése miatt Magyarországnak is többet kell költenie a védelemre. A SAFE a Unió költségvetési biztonsági tartaléka által garantált, amely a lehető legjobb minősítéssel bír, így – elviekben – alacsony kamatozású kölcsönt tesz lehetővé, miközben a magyar állam rendkívül magas költségek mellett finanszírozza az államadósságát. Ha sikerülne igényelni a SAFE keretében, a források 200 bázisponttal kedvezőbb feltételekkel állnának rendelkezésre, mint a jelenlegi forrásfinanszírozás.
Érdekesség, hogy Magyarország az egyetlen tagállam volt a 27-ből, amely nem szavazott a SAFE mellett, és májusban tartózkodott a szavazástól. A REARM hadifejlesztési program hitelkomponensének jogi alapja nem követelt egyhangú jóváhagyást a tagállamoktól vagy az Európai Parlamenttől, így a jogi lépéseket tervező testületek számára lehetőség nyílik a jogérvényesítésre.
A májusi szavazást megelőzően a magyar parlament márciusban határozatot fogadott el a „szükséges 150 milliárd eurós közös európai eladósítás ellen”. A határozatban a parlament arra kérte a magyar kormányt, hogy képviselje ezt az álláspontot az EU intézményeiben, és ezt a Fidesz-KDNP, a Jobbik, a Mi Hazánk és független képviselők egyaránt támogatták.
A felújítási alap kapcsán a magyar kormány kezdetben kritikát fogalmazott meg a kölcsön-alapú része ellen, azt állítva, hogy „Soros és hasonló pénzügyi spekulátorok” állnak mögötte, de később, hosszú huzavona után, mégis pénzt kért tőle. Azonban eddig nem teljesítette az alapból történő rendszeres kifizetésekhez szükséges összes előfeltételt, ami egy év múlva lejár. Ebből adódóan a 4200 milliárd forintos források érkezése egyre kérdésesebbé válik.
A magyar kormány védelmi kiadásainak növelése és az európai integráció során tapasztalt bonyodalmak új kihívásokat és kérdéseket vetnek fel az ország pénzügyi jövőjével kapcsolatban.
Főkép forrása: telex.hu
