Súlyos gazdasági kockázatok: Magyarország orosz kőolajfüggősége
Kormányzati figyelmeztetések és kőolajfüggetlenségi kihívások
Ha Magyarországra nem szállítanak több olajat Oroszországból, akkor egyszerűen nem fogjuk túlélni. Nem fogjuk tudni ellátni az országot, mert nincs megfelelő alternatív infrastruktúránk,
hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptember elején az RBK orosz tévécsatornának adott interjúban.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója némileg árnyaltabban fogalmazott a minap, amikor elmondta, hogy középtávon Magyarországnak és Szlovákiának nincs más reális lehetősége, mint a keleti szállítási útvonal. Az Európai Uniótól kapott szankciós mentességek kapcsán Hernádi pénzügyi és technikai okokra hivatkozott, rámutatva, hogy az oroszon kívül minden más kőolajat rosszabb hatékonysággal és drágábban tudnak feldolgozni.
A Mol 2022-ig 170 millió dollárt fordított az Adria-vezeték fogadókészségének növelésére és az orosz kőolaj bedolgozási arányának csökkentésére. Hernádi szerint azonban a program befejezéséhez még évekre és közel 500 millió dollárra van szükség, amit a Molnak kell kigazdálkodnia. 2023 elején a Mol vezető közgazdásza közölte, hogy az Adria-vezeték kapacitása éppen elegendő lehet hazánk és Szlovákia kőolajigényének kielégítésére, ám Csehországnak aggódnia kellene az ellátás miatt. Ez a helyzet 2025 közepére változhat, az olasz TAL kőolajvezeték kibővítése nyomán a csehek függetlenné válhatnak az orosz Barátság kőolajvezetéktől.
Azonban az Európai Bizottság arra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy az átállás nem úgy halad, ahogyan elképzelték. Magasabb volt az orosz kőolajimport aránya 2021 és 2023 között, ami a 58 százalékról 77 százalékra nőtt.
Háborús eszkaláció és gazdasági következmények
Az Erste Bank felhalmozásról csökkentésre minősítette le a Mol részvényeit, és a célárat a korábbi 3450 forintról 2600 forintra mérsékelte. Az elemzésük szerint az orosz olajellátás leállása és további különadók súlyos gazdasági kockázatot jelenthetnek a cég számára, amit a részvényárfolyam nem tükröz teljesen. Ha ez a két kockázati elem életbe lép, az 2 milliárd dollár alá viheti a cég CCS-alapú EBITDA-nyereségét, ami az osztalékot is visszaveti.
Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője, kijelentette, hogy az orosz olajbehozatal kockázata nagyon magas. A fő kockázati tényezők közé tartozik, hogy a háborús eszkaláció miatt Ukrajna a jövőben rakétákkal veszi célba az orosz olajinfrastruktúrát, ami a Barátság-vezeték működésének leállásához vezethet. Továbbá, bár megállapodás született Ukrajnával az olajszállítási szerződés teljesítéséről, Ukrajna blokkolhatja a fizikai vezetéket a jövőben. Az EU is szigoríthatja az olajszankciókat, ami tovább rontja a helyzetet.
Magyarország és Szlovákia számára jelenleg nincs reális alternatíva az orosz kőolaj mellett. Az ország olajellátásának biztosítása érdekében jelentős beruházásokra van szükség az alternatív infrastruktúra kiépítéséhez, amely évekbe és több száz millió dollárba kerülhet.
Főkép forrása: 24.hu
