Az EU-vétó feloldása és az Ukrajna támogatása: Orbán jelezte a változást
Az Európai Unió egyre inkább reméli, hogy Magyarország vétója, amely az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását blokkolta, hamarosan feloldásra kerül. Ez a fejlemény véget vethet annak a politikai vitának, amely már jó ideje súlyosan aláásta az EU kollektív döntéshozatalát.
Orbán Viktor miniszterelnök a választásokon elszenvedett súlyos vereséget követően jelezte, hogy kész feloldani vétóját, amint az orosz olaj újra áramlik a Drusba kőolajvezetéken. A miniszterelnök Brüsszelből érkező „jelzésekre” hivatkozott, amelyek szerint az olajáramlás hamarosan visszatér.
Az uniós nagykövetek már ezen a héten megoldhatják az ügyet, ha Orbán beleegyezését adja. Mindössze egy rendelet vár jóváhagyásra, amely egyhangúságon múlik. Kaja Kallas főképviselő a múlt kedden optimistán nyilatkozott: „Holnapra pozitív döntéseket várunk a hitellel kapcsolatban.”
Kiemelte, hogy Ukrajnának valóban szüksége van erre a támogatásra, amely egyúttal azt is jelzi, hogy Oroszország nem képes túlélni Ukrajnán. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági biztosa is úgy vélte, hogy nem zárható ki a vétó feloldása ezen a héten, de hangsúlyozta, hogy ha az ideiglenesen fennmarad is, Ukrajna még így is fenntarthatja finanszírozási igényeit más szövetségesek támogatásával.
A budapesti hatalomváltás május elejére várható, és Dombrovskis megjegyezte, hogy lehet még mozgás Orbán miniszterelnöksége alatt. A főbiztos szerint, ha a vétó feloldódik, az rendkívül kedvező lenne, de ha nem, meg kell várni az új miniszterelnököt.
Brüsszel 2026-ra 45 milliárd eurót szeretne folyósítani Ukrajnának, amelyből 16,7 milliárd eurót pénzügyi támogatásra, 28,3 milliárd eurót katonai segítségre szán. A kifizetések feltétele az ukrán kormány reformjainak és feltételeinek jóváhagyása. Ukrajna további 45 milliárd eurót kap 2027-ig, ami a finanszírozásainak kétharmadát fedezi, míg a nyugati szövetségesek a maradékot biztosítják.
A Budapest és Kijev közötti viták miatt azonban megakadt az orosz olajszállítások újabb uniós szankciócsomagjának jóváhagyása is. Ez a tilalom az orosz olajszállító hajók tengeri szolgáltatásait is érintené, ezzel növelve az anyagi költségeket a Kreml számára.
Dombrovskis szerint a szankciók hatékonysága szempontjából egy széles körű megállapodás a G7 országok szintjén kívánatos, de hangsúlyozta, hogy az EU saját intézkedéseit is meg kell hoznia, hogy növelje az Oroszországra gyakorolt nyomást.
A G7-ek megállapodása nem garantált, különösen, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban meghosszabbította az orosz olajat érintő szankciók könnyítését. Ez a belső politikai fordulat Dombrovskis szerint „nehéz megérteni”, és szerinte a szankciókat nem szabad enyhíteni.
A helyzet tovább bonyolódik, mivel Oroszország bevétele a nyersolajából márciusban jelentősen megugrott, ami a gazdasági stagnálás ellenére is segítséget nyújtott a Kremlnek. Az EU és a globális közösség számára ugyanakkor sürgető a szankciós nyomás fenntartása Oroszország ellen.
Főkép forrása: euronews












