A McCarthy-korszak: Boszorkányüldözés az Egyesült Államokban
McCarthy, a Kreml legbecsesebb kincse az Egyesült Államokban – nyilatkozta Truman elnök a vitatott Joseph R. McCarthy wisconsini szenátorról. McCarthy neve összefonódott a kommunistaüldözéssel és a karriereket romba döntő feketelistázásokkal, melyek a politikai hisztéria és a paranoia légkörét teremtették meg. Ezek az évek ihlették Arthur Miller híres drámáját, A salemi boszorkányok-at, hiszen a boszorkányperek és az antikommunista eljárások között sok párhuzam mutatkozott.
McCarthy korszakában bárkit megvádolhattak kommunista szimpátiákkal, és a tagadás gyakran csak olaj volt a tűzre. Az ügyek ördögi kört eredményeztek, ahol a megvádoltak csak úgy tisztulhattak meg, ha újabb bűnbakokat neveztek meg.
Valóban léteztek azonban szovjet kémek az Egyesült Államokban, akik például az atomtitkok kiszivárogtatásával járultak hozzá a Szovjetunió nukleáris programjához. McCarthy azonban sokszor minden bizonyíték nélkül támadta meg ellenfeleit, felerősítve ezzel a politikai hisztériát. A szenátor különösen a Külügyminisztérium tisztviselőit célozta meg, hamisan állítva, hogy bennük rejtőznek a kommunista elemek.
Az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Kongresszusi Bizottság ebben az időszakban intenzíven működött, különösen a hollywoodi filmiparban. McCarthy befolyása alatt megkezdődtek a feketelistázások, amelyek sok karriert tettek tönkre, köztük Dalton Trumbo forgatókönyvíróét is.
Az 1952-es választás után McCarthy úgy érezte, hogy eljött az ő ideje, ám Eisenhower elnök inkább a társadalmi megosztottság csillapításán dolgozott. Végül McCarthy támadása a hadsereg ellen már túl messzire ment, és a szenátus 1954-ben formálisan megfeddte, lezárva ezzel karrierjét. A McCarthy-korszak ezzel véget ért, és az effajta paranoia az amerikai politikában máig tanulságos marad.
A cikk szerzője: Csunderlik Péter történész.
Főkép forrása: 24.hu
