Növekvő Antiszemitizmus és Muszlimellenesség Európában a Közel-Keleti Konfliktus Nyomán
Az októberben újra fellángoló közel-keleti konfliktus következtében felerősödtek az antiszemita és muszlimellenes megnyilvánulások Európában, továbbá gondot okoz az Ukrajnából menekült romákkal és más menekültekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés is. Erre a következtetésre jutott az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) a 2023-as adatokra támaszkodó éves jelentésében, amelyet csütörtökön tettek közzé az MTI tudósítása szerint.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagállamot számláló Európa Tanács szakértői külön kiemelték, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadása, majd Izrael azóta folytatott gázai katonai akciója óta számos európai országban fellángolt az antiszemitizmus.
Az Európa Tanács több tagországában a tavalyi év utolsó három hónapjában bejelentett antiszemita incidensek száma jóval meghaladta a korábbi, teljes éves számokat. A jelentés kiemelte, hogy szélsőséges csoportok ismét arra használták fel a közel-keleti erőszakot, hogy általános gyűlöletet keltsenek a zsidókkal szemben.
"Amíg az Izraellel szemben megfogalmazott kritika önmagában nem tekinthető antiszemitának, a zsidók meggyilkolására való felszólítás annak számít" – hangsúlyozták.
Ugyanakkor közölték, hogy a Hamász terrortámadását követően a muszlimokkal szemben gyűlöletből elkövetett incidensek száma is megsokszorozódott. Gyakran a muszlimokat, közösségeik egészét hibáztatják az Izrael elleni támadásért – írták. A terrorizmus vagy a szélsőségesség elleni fellépések gyakran negatív hatással voltak a muszlimokra, különösen azokra, akik látható vallási szimbólumokat vagy hagyományos ruházatot viselnek, így könnyen a terrorizmust vagy egyéb szélsőségességet támogatók közé sorolták őket.
Az Európa Tanács szakértői a tagországokban fellángoló vagy kiújuló fegyveres konfliktusok miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek helyzetére hívták fel a figyelmet. Emellett megemlítették a hadkötelezettség vagy a politikai üldözés elől menekülő orosz állampolgárokat, illetve a több mint százezer karabahi örményt, akik az azeri hadművelet miatt hagyták el otthonukat 2023 szeptemberében.
Elismerték az ukrajnai menekültek befogadására tett tagállami erőfeszítéseket, azonban megjegyezték, hogy a különböző etnikai csoportokkal szembeni bánásmódban ismétlődő eltérések mutatkoztak, különösen az ukrán állampolgárságú romákkal szemben. Véleményük szerint jelentős különbségek figyelhetők meg a befogadó központok és az Ukrajnából érkezetteknek nyújtott szolgáltatások minősége között, összehasonlítva más országokból és kontinensekről származó menekültekkel, illetve a nemzetközi védelemben részesülőkkel.
Hangsúlyozták: mindaddig, amíg nem teljesülnek a szülőföldjükre visszatérni hajlandó emberek biztonságban és méltóságban való visszatérésének feltételei, a fogadó államoknak hosszabb távú politikákat kell kidolgozniuk a lakhatáshoz, foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és egészségügyhöz való megfelelő hozzáférés biztosítása érdekében.
Amíg a legtöbb tagországban az ukrajnai menekültekkel kapcsolatosan a szolidaritást és a támogatás fontosságát hangsúlyozták, addig a máshonnan érkezett menekültekkel és a nemzetközi védelemre jogosultakkal szemben ellenségesebb narratívák alakultak ki, mások mellett a politikusok és más magas rangú köztisztviselők retorikájában – tette hozzá jelentésében az ECRI. (MTI)
Főkép forrása: 24.hu
