Az Európai Unió megosztottsága a Gázai övezet ügyében
Az Európai Unió magas rangú vezetői továbbra is megosztottak a Gázai övezettel kapcsolatos kérdésekben. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője Koppenhágában tartott informális találkozójuk után hangsúlyozta: a tagállamok közötti nézeteltérések negatívan befolyásolják az EU globális hitelességét. Csalódottságának adott hangot, amiért a külügyminiszterek nem tudtak közös álláspontra jutni.
Kallas elmondta, hogy a tagállamok nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogyan lehetne rábírni Izraelt az irányváltásra, és bár az lehetőségek ismertté váltak, sok állam saját elképzeléseivel rendelkezik. A főképviselő kijelentette: „Ha személyesen megkérdezik, milyen érzés, hogy nekem kell az arcomat adnom ahhoz, hogy nincs döntésünk, akkor nehéz.”
A miniszterek az Izraellel folytatott szabad kereskedelem felfüggesztésével kapcsolatos tervezetet is megvitatják, de a nézeteltérések miatt ez még nem került napirendre. Németország és Magyarország ellenállását fejezte ki, míg Dánia, a soros elnökséget betöltő ország, jelezte, hogy támogatni tudná a felfüggesztést.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter javasolta, hogy az EU innovatív megoldásokat vegyen fontolóra, például a megszállt területekről származó import tilalmát. Ám a megvalósíthatóság már kérdéses. Kallas megjegyezte, hogy az EU sikeresen gyakorol nyomást Izraelre, hogy humanitárius segítséget nyújtson Gázában.
Az Oroszország ellen hozott újabb intézkedések
A külügyminiszterek találkozóján Kallas arról is szólt, hogy az EU új szankciók bevezetését tervezi Oroszország ellen, válaszul a Moszkva által Ukrajnában végzett bombázásokra. A legutóbbi támadás Kijevet érte, és 25 ember halálát okozta, köztük gyermekekét is.
Kallas szerint az új szankciós csomag magában foglalhatja az orosz kriptopiacok szankcionálását is, amelyek segítik a szankciók kijátszását. Ezen intézkedések célja a közelmúltban bevezetett brit szankciókhoz hasonló lépések megtétele.
Az EU 19. szankciós csomagja további intézkedéseket is tartalmaz, például az olaj- és gázimportra vonatkozó korlátozásokat, a kereskedelmi partnerekre vonatkozó másodlagos szankciókat, illetve az orosz árnyékflotta elleni korlátozásokat.
A befagyasztott orosz vagyon kérdése
A megbeszélések során a külügyminiszterek foglalkoztak Oroszország befagyasztott vagyonának helyzetével is. Kallas hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kaphatja vissza a 210 milliárd eurónyi befagyasztott vagyont anélkül, hogy jóvátételt ne fizessen Ukrajnának. Ugyanakkor a tagállamok eltérő álláspontot képviselnek a vagyon elkobzásának lehetőségéről.
Belgium, amely jelentős mennyiségű befagyasztott vagyonnal rendelkezik, jogi következményektől tartva ellenezte az elkobzást. Kallas megjegyezte, hogy az EU arra törekszik, hogy minimalizálja a tagállamokra háruló lehetséges kockázatokat.
A koppenhágai találkozó eredményei kijelölhetik a jövőbeli tárgyalások irányát, figyelemmel kísérve a világpolitikai helyzet alakulását.
Főkép forrása: euronews
