A magyar adórendszer: Valódi helyzetkép
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül, szerzői között közgazdászok, többek között Bárány Zsófia, Danis András, Lindner Attila, Prinz Dániel, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-Európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, a University College London, és a Világbank kutatói találhatók.
Alacsonyak-e valójában az adók Magyarországon?
A magyar kormány rendszeresen hangoztatja, hogy a 15%-os egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) és a 9%-os társasági adó alacsonynak számít, ami kedvező hatással van a versenyképességre. Legutóbb a gyermeket nevelő anyák adómentességének bevezetésével bővítették az adócsökkentések körét. Az ellenzék viszont a 9%-os szja és az áfa csökkentését ígéri bizonyos termékek esetében. De mennyire alacsonyak valójában az adók?
Az adóék mérése
Az adóék, ami azt mutatja, hogy 100 forint bér kifizetésének milyen költségei vannak adók és járulékok formájában, egyik legfontosabb mutató. Az OECD adatai szerint 2023-ban Magyarországon az adóék 41%-os szinten áll, ami középmezőnyben helyezkedik el. 2010-ben még 47%-os volt, tehát az arányos csökkenés figyelembe veendő.
A jövedelmek terhei
Bár a 15%-os szja az egyik legalacsonyabb az európai országok között, az átlagos keresetűek adói nem annyira alacsonyak, mint amilyennek tűnnek. Az egyik fő ok a munkavállalói és munkaadói járulékok, melyek rejtett adóként jelennek meg. A munkavállalói társadalombiztosítási (tb) járulék 18,5%, míg a munkaadói szociális hozzájárulási adó 13%.
Emellett az átlagot vagy az alatti kereseteket jobban sújtják az adók, hiszen az egykulcsos szja rendszere miatt a legalacsonyabb jövedelmek jellemzően adómentesek más országokban; Magyarországon viszont a minimálbért keresők adóterhei az egyik legmagasabbak az EU-ban.
A költségvetés bevételei
A költségvetési adóbevételek nagy része nem az szja-ból származik. A magyar költségvetés legnagyobb bevételi forrása az áfa, ami a GDP 10,1%-át teszi ki, míg a tb-járulék a második helyen áll 6,7%-kal. Az szja csupán a harmadik legfontosabb bevételi forrás, mindössze 6%-ot képvisel.
Hol a megoldás?
A Defacto szerint tehát a magyar adórendszert nem lehet kizárólag az szja-ra fókuszálva értékelni. A háztartásokat sok más adó is terheli, ami kevésbé látható. Az igazságos és hatékony közteherviselés érdekében az összes adónemet együtt kell vizsgálni, és nem szabad félrevezetni a választókat az alacsony szja betett középponttal.
Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
Főkép forrása: telex.hu
