Új Fejezet a Bértárgyalásokban: Az EU Minimálbér Direktívája és Magyarország Új Megállapodása
A 2024-es ősz különleges időszakot hozott a magyar bértárgyalásokban. Az Európai Unió új minimálbér direktívája olyan megállapodásokat követel, amelyek hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi egyensúlyhoz. A kormány javaslata egy 3 éves bérmegállapodás megkötését célozza, amire a szociális partnerek is nyitottak. A korábbi évek sikeres megállapodásai — mint a 2016-os 6 éves szerződés — alapot adnak az új célok megvalósításához, noha a jelenlegi gazdasági helyzet kiszámíthatatlanabb és kihívásokkal teli.
Az új európai direktíva szerint a minimálbér meghatározása az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, viszont útmutatásokat nyújt a szociálisan felelős bérmegállapodásokhoz. A VKF (Versenyképességi Fórum) már megállapodott abban, hogy 2027-től a minimálbérnek el kell érnie az előző év bruttó átlagkeresetének 50%-át. E cél érdekében az elkövetkező három évben a minimálbér növekedése évi 2%-kal fogja meghaladni az átlagbér növekedését, amit el kell fogadniuk az érintetteknek. Ez a bértorlódás elkerülhetetlen velejárója lesz, ugyanakkor az EU direktíva társadalmi igazságossági szempontokat képvisel, amelyeket az MGYOSZ (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége) is támogat.
A gazdaságnak azonban továbbra is a piaci folyamatoknak kell szabályoznia az átlagbéreket, míg a törvény által meghatározott minimálbéreket a szociális igazságosság eszközeként kell kezelni.
Az elmúlt évek hatékonyságának hiánya közös pont a kormány és az MGYOSZ számára is, ezért céljuk, hogy minden társadalmi fél elköteleződjön a gazdasági hatékonyság növelése mellett, különös figyelmet fordítva a KKV-k fejlesztésére. Az MGYOSZ javaslata szerint érdemes lenne évente 1%-kal csökkenteni a munkáltatói bérterheket a gazdasági növekedés elősegítése érdekében. Ha sikerülne áttörni a hatékonyság terén, akkor a munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatás enyhítené a demográfiai gondokat és csökkentené a külföldi munkaerő szükségét.
Bár a hároméves bérmegállapodás növeli a gazdasági kiszámíthatóságot, a változó nemzetközi környezet miatt csak a közeljövőre lehet konkrét számokkal tervezni. Az érintetteknek átláthatóan kell tájékoztatniuk az ahhoz kapcsolódó kockázatokról és gazdasági következményekről is.
Az előre kivetített minimálbérek és inflációs adatok mellett a piaci béremelések alakulása kulcsfontosságú lesz az ország versenyképessége és gazdasági stabilitása szempontjából. Az MGYOSZ arra figyelmeztet, hogy a kiugró minimálbér növekedések komoly veszélyeket rejthetnek a munkaerő megtartásában és a gazdasági infláció kezelésében.
Főkép forrása: 24.hu
