Az Európai Unió egyelőre „teljes mértékben tiszteletben tartja” az izlandi választók demokratikus döntését – jelentette ki Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke szombaton késő este, miután megérkeztek a népszavazás eredményei Kristrun Frostadottir izlandi miniszterelnökkel az unió álláspontjáról. Bár a hivatalos nyilatkozat udvarias, nem rejt magában tükrözést az európai vezetők érzéseiről az izlandi népszavazás után. De mi lesz az EU jövőjével az eredményt tekintve?
A közvélemény-kutatások alapján a szavazás rendkívül szoros volt: végül 52,8% elutasította az uniós csatlakozási tárgyalások újraindítását, míg 47,2% támogatta azt. Az igennel szembeni különbség meghaladta a kampányhajrában jósolt értékeket, így a nem szavazók nemcsak hogy nyertek, de meggyőzőbb módon tették ezt. A döntést elsősorban a mezőgazdasági és halászati területeken élő vidéki lakosok hozták meg: bár Reykjavíkban az igenek győztek, a vidék világossá tette, hogy ellenzik a tárgyalások folytatását.
Az előzetes cikkünkben már említettük, hogy a halászat volt az izlandiak legfőbb aggodalma, de az EU-val való kapcsolatok szuverenitásuk elvesztése is szerepet játszhattak a döntéshozatalban. Az izlandiak korábban már csatlakoztak az Európai Gazdasági Térséghez (EEA), így a közös piac előnyeiben részesülnek, valamint tagjai a schengeni övezetnek is. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a választók többsége nem kíván szorosabb kapcsolatot az EU-val, még akkor sem, ha így nem tudnak beleszólni az olyan szabályokba, amelyek rájuk is vonatkoznak.
Brüsszelben nem titkolták, hogy nagy reményeket fűztek az egyik leggazdagabb országgal folytatott tárgyalásokhoz: remélték, hogy Izland gyorsított folyamatban csatlakozik az unióhoz, és akár már 2028-ban új tagállammal bővül az EU. Emellett reménykedtek abban is, hogy Izland példája hatással lehet Norvégiára is, ami hasonló helyzetben van. A népszavazás eredménye azonban más irányba mutatott, és az EU most új stratégiát kell kidolgoznia az északi országokkal való kapcsolatában.
Főkép forrása: 444.hu
