Mianmar népirtással vádolva az ENSZ előtt: a rohingya kisebbség sorsa a fókuszban

Mianmar a Nemzetközi Bíróság előtt áll azzal a súlyos váddal, miszerint felelős a rohingya etnikai kisebbség népirtásáért. A régóta várt meghallgatások Hágában megkezdődtek, válaszként az 1948-as népirtási egyezmény megsértésére tett állításokra.

A nyugat-afrikai Gambia 2019-ben fordult a Nemzetközi Bírósághoz (ICJ), érvelve a mianmari hadsereg 2017-es „tisztogatási művelete” ellen. A hadsereg, amely azóta irányítja az országot, határozottan tagadta a vádakat.

Dawda Jallow, Gambiai igazságügyi miniszter nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy országa „felelősségtudatból” indította az eljárást, miután saját tapasztalatai vannak a katonai kormányzás mibenlétéről. „Erkölcsi hangunkat kell használnunk az elnyomás és az egyének vagy csoportok ellen elkövetett bűncselekmények elítélésére, bárhol történjenek is,” mondta a teltházas tárgyalóteremben.

Mianmar 2017-ben kezdett kampányt Rakhine államban, amely a rohingja lázadó csoport támadását követően indult el. A katonai akciók során a biztonsági erőket tömeges nemi erőszakkal, gyilkosságokkal és több ezer ház felgyújtásával vádolják, következményeként pedig több mint 700 ezer rohingja menekült Bangladesbe.

A menekülthelyzet és a segélycsökkentés következményei

Jelenleg körülbelül 1,2 millió rohingja kisebbség tagjai élnek kaotikus, túlzsúfolt táborokban, ahol fegyveres csoportok gyerekeket toboroznak és kényszerprostitúcióra kényszerítik a fiatal lányokat. A helyzet súlyosbítja a 2022-ben, Donald Trump amerikai elnök által bevezetett külföldi segélycsökkentés is, amely számos iskola bezárását és tragikus eseteket, például éhezést okozott.

Yousuf Ali, egy bangladesi menekült, aki a hollandi meghallgatásra utazott, rámutatott, „Semmi olyanunk sincs, ami az embereknek járna” – utalva a segélyek csökkentésének hatására.

Az ügy képviseletét korábban Mianmar Nobel-békedíjas vezetője, Aung Szan Szú Kji látta el, aki tagadta a népirtás vádját. Jelenleg börtönben van, miután a katonai puccs után koholt vádakkal elítélték.

Mianmar vitatta a bíróság joghatóságát, állítva, hogy Gambia nem volt közvetlenül érintett a konfliktusban, ezáltal nem indíthatott eljárást. Mindkét ország tagja a második világháború után aláírt népirtási egyezménynek, és a 2022-es bírósági döntés lehetővé tette az ügy folytatását.

Dél-Afrika és Izrael ügyének kapcsolata

A bíróság döntése lehetővé tette Dél-Afrika számára, hogy eljárást indítson Izrael ellen, a gázai palesztinok elleni népirtás vádjával. Izrael határozottan tagadta ezeket a vádakat, azzal vádolva Pretoriát, hogy politikai támogatást nyújt a Hamász militáns csoportnak.

Ahogy a mianmari ügy végkimenetele ismeretessé válik, az indíthatja el a Dél-Afrika ügyét is – mondta Juliette McIntyre, a Dél-Ausztráliai Egyetem nemzetközi jogi szakértője. „A népirtás jogi tesztje nagyon szigorú, de lehetséges, hogy a bírák kiszélesítik a definíciót,” tette hozzá.

Az ügy megerősítené a Hágában székelő másik bíróság, a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt folyó vizsgálatot is. A bíróság főügyésze 2024-re kérte a bírákat, hogy adjanak ki elfogatóparancsot a mianmari katonai rezsim vezetője ügyében, a rohingják elleni bűncselekmények miatt, és ez a kérelem még mindig folyamatban van.

Főkép forrása: euronews