Mickey 17: Egy agymenés, amit nem ment meg a felesleges túlzás

Pong Dzsunho új filmje, a „Mickey 17”

Öt év telt el azóta, hogy Pong Dzsunho oscar-díjakkal a kezében állt a Los Angeles-i Dolby Színház színpadán, miután az „Élősködők” a legjobb film, forgatókönyv és rendezés kategóriában is győzedelmeskedett. Azóta nagy érdeklődés övezi, hogy milyen új projekten dolgozik, főként mivel az elmúlt években nem jelentkezett új filmmel. Habár 2020-ban bejelentettek egy „Élősködők”-alapú minisorozatot az HBO számára, azóta keveset hallani róla, mivel a projekt még mindig fejlesztési fázisban van.

Dzsunho azonban új kalandba kezdett: Edward Ashton „Mickey7” című könyvének 2022-es megjelenése előtt kézhez kapott kéziratát már kora érdeklődéssel fogadta, és úgy találta, hogy illeszkedik rendezői víziójába. Az új projekt – „Mickey 17” – egy társadalomkritikával és akcióval teli sci-fi, amely különös hangsúlyt fektet az emberklónozás és az újrakezdés dilemmáira.

A történet egy Mickey nevű férfiról szól, akinek csődbe ment a macaronbiznisze, ezért felszáll arra az űrhajóra, amely bolygógyarmatosító útra indul. Mivel Mickey nem túl ügyes, számára csak egyetlen munka adódik, amelyre senki más nem jelentkezik: „eldobható” lesz, akit olyan veszélyes küldetésekre küldenek, amelyek szinte mindig halállal végződnek. De számára ez nem probléma, mivel tudatát egy adathordozóra mentik, így a halál után új testbe nyer új életet.

A film arra a dilemmára épül, hogy mit jelent alacsonyabb rendűnek lenni azért, mert valaki bármikor újra megölhető és kinyomtatható. Mickey az űrhajó társadalmának legalján helyezkedik el, akit már akkor sem mentenek meg, amikor még lenne rá esély. A helyzet akkor válik igazán bonyolulttá, amikor Mickey nem hal meg egy misszió során, és visszatérve az űrhajóra, az ágyában találja az újabb Mickey-t, ami viszont tilos, és a megsemmisítés veszélyét hordozza.

A rendező Pong Dzsunho alkotása különféle társadalmi kérdések köré épül: az embernyomtatás etikai problémái, az elnyomó rendszerek kegyetlensége, és az őslakosok jogainak tisztelete. Bár a filmben a bolygó leigázásának története egy kemény diktátor, Marshall szemszögéből látható, miközben az őslakosok kizsákmányolása kerül a középpontba. Mark Ruffalo remekel a parancsnok szerepében, ám a történet túlságosan is merész alakítást kap vele.

Robert Pattinson Mickey-ként kiemelkedő teljesítményt nyújt, a szerepet pedig duplán is megkapja – egyszer mint balfék, és másodjára mint lobbanékony lázadó. Ez a szerep szélsőséges voltából fakadóan azonban valóban komplementer teljesítményt kíván.

A „Mickey 17” időnként kaotikus és lecsupaszítottan groteszk stílusa könnyen rám szinkronizálódhat a nézőre, ugyanakkor Dzsunho ezúttal nem tudta megtartani a cselekmény folyamatos kohézióját. Ezzel együtt is, a film helyenként izgalmas morális és etikai kérdéseket feszeget, ám bizonyos narratív szálak túlságosan is személyre fókuszáltak lehetnek, amelyek bizonyos nézők számára irritálóvá válhatnak.

Összességében a „Mickey 17” egy összetetten összerakott film, amely robbanékonyságával és kreatív abszurditásával igyekszik felhívni magára a figyelmet, mindezek ellenére néhol a mértékletesség híján hiányolja a komplex történetvezetést.

A film 2025-ben debütál majd, és a 24.hu értékelése alapján 5/10 pontot érdemel.

Főkép forrása: 24.hu