A nagy makedón hódító, III. Alexandrosz király, akit sokan Nagy Sándorként ismernek, mindössze 32 évesen hunyt el Kr. e. 323-ban Babilonban. Halála után az általa létrehozott hatalmas birodalom káoszba és hatalmi harcokba süllyedt, mivel hadvezérei megosztoztak a meghódított területek feletti uralomért folytatott küzdelemben. Azonban a király halálának pontos oka máig rejtély maradt; nem tudni, hogy betegség vagy méreg okozta alkuját. Sőt, végső nyughelye is ismeretlen maradt az utókor számára.
Két évvel halála után Alexandrosz holttestét Makedóniába kívánták szállítani, hogy ott méltó módon eltemessék. Azonban egykori hadvezére, az időközben fáraóvá vált I. Ptolemaiosz Szótér elrabolta a koporsóját, és Egyiptomba vitette. Eleinte Memphiszben, majd a róla elnevezett városban, Alexandriában helyezték el a holttestet, ahol kultikus tisztelet övezte. Az általa alapított Ptolemaida-dinasztia csaknem három évszázadon át szent helyként tekintett Alexandrosz sírjára.
Számos római császár és híres író is felkereste a síremléket, amelyek pontos holléte idővel elhomályosult. Az elmúlt évezredek során számtalan kísérlet történt a sír felkutatására, ám ezek mind eredménytelennek bizonyultak. Számos elmélet létezik arról, hogy hol rejtőzhet a síremlék: egyesek szerint egy újabb épület, például a 18. század végén emelt Nabi Daniel-mecset alatt rejtőzhet, míg mások azt feltételezik, hogy a tenger nyelhette el a palota többi részével együtt.
Andrew Chugg történész nemrégiben egy újabb érdekes elmélettel állt elő: szerinte a 9. században velencei kereskedők megszerezhették Alexandrosz maradványait, abban a hitben, hogy azokat Márk evangélista földi maradványainak vélték. Amennyiben Chugg elmélete igaz, akkor Alexandrosz végső nyughelyét messzebb, a Földközi-tenger túlsó partján, a velencei Szent Márk-székesegyházban kellene keresnünk.
Főkép forrása: 24.hu
