Harmincöt évvel ezelőtt a román Steaua București történelmet írt
Harmincöt évvel ezelőtt, 1986-ban a román Steaua București először hódította el a Bajnokok Ligáját megelőző BEK trófeáját. A döntőben a csapat kapusa, Helmut Duckadam lett a főszereplő, aki a Barcelona támadói elől nemcsak a játékidő és a hosszabbítás 120 percében állta útját a góloknak, hanem a tizenegyespárbaj során is minden lövést hárított.
Duckadam bravúrjai
Duckadam teljesítményét a pszichológia és a szerencse keverékének tartotta. A kapus elmondása szerint az első védése volt a kulcs: „Különösen fontos volt, mert az első lövés a jobb kezemre érkezett, és én elvetődtem arra az irányba” – mesélte. A következő hárításokat is meghatározta a megérzése, hiszen a támadók szokásait jól ismerte. „A negyedik lövésnél tudtam, hogy a Barcelona játékosa, Marcos váltani fog, ezért a bal kezem felé vetődtem, a labda pedig pontosan arra tartott.”
Szerenád a győzelem után
Duckadam, aki mindig is szerényen beszélt a teljesítményéről, humorral fűszerezte emlékeit. A sevillai döntő után, amikor a katalán szurkolók gyümölcsökkel dobálták, arra gondolt, hogy ezeket összegyűjti, mert Romániában ezek igazi kincsek.
Jenei Imre és Bölöni László szerepe
A döntő másik két kulcsszereplője Jenei Imre edző és Bölöni László volt. A román válogatott 1984-ben az európai torna résztvevője volt, de az 1986-os világbajnokságról lemaradt. Klubszinten viszont a Steaua egyre erősebb lett, Jenei irányítása alatt pedig a csapat felkészülése is különleges volt. A csapatra viszont ránehezedett a Csernobili katasztrófa árnyéka, amely miatt edzéseiket korlátozták.
Taktikai újítások
Jenei nemcsak taktikailag, hanem egyedi módszerekkel is készült a döntőre. Egy speciális szakács kísérte el a csapatot, és egy erőnléti edző is segítette a játékosokat. „Az volt a célunk, hogy ne csak egy tányér levessel érjük be. A döntő még nem az út vége, kerülhet még hús is arra a tányérra” – emlékezett vissza Jenei.
A országos ünneplés
A Steaua győzelme után hatalmas tömeg várta őket Bukarestben. A város repterén az emberek vígan ünnepeltek, jelezve, hogy a csapat sikere nemcsak a sportban, hanem a nemzet büszkeségében is megtestesült. Nicolae Ceaușescu is fogadta őket, beszédében a siker megismétlésére bíztatta a csapatot.
A Steaua története máig él, hiszen nemcsak a győzelem emléke maradt meg, hanem a játékosok közötti szoros kötelék is, amely végigkísérte őket a nehézség és a siker útján.
Főkép forrása: telex.hu
