Népességi változások az Európai Unióban: Növekedés és csökkenés egyaránt
Az Európai Unió népessége a negyedik egymást követő évben növekedésnek indult, január elsején elérve a 450,4 milliót. Ez 1 070 702 fős növekedést jelent az előző évhez képest, amit főként a bevándorlásnak tudható be – közölte az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat.
Az EU népessége 2012 óta folyamatosan nőtt, mivel a bevándorlók száma meghaladta a népesség természetes fogyását. 1960-ban az EU népessége még 354,5 millió volt, míg 2025. január 1-jére várhatóan 450,4 millióra nő. Ez 95,9 millió fős növekedést jelent, azonban az uniós népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. A 2005-2024 közötti időszakban átlagosan évente mindössze 0,9 millió fővel nőtt a népesség, szemben az 1960-as évek 3 milliós éves átlagával.
Németország, amely az EU lakosságának 19 százalékát képviseli, a legnagyobb népességgel bíró tagállam. Ezt Franciaország (15 százalék) és Olaszország (13 százalék) követi, tehát e három ország lakói teszik ki az EU népességének szinte felét. Málta a legkisebb népességgel rendelkezik, mindössze 600 ezer lakossal.
2024-ben azonban a tagállamok között népességcsökkenést is regisztráltak. Lettországban a legnagyobb csökkenés tapasztalható, ezer főre vetítve -9,9, Magyarországon -4,7, és Lengyelországban valamint Észtországban -3,4 volt a csökkenés. Ezzel szemben a legnagyobb népességnövekedési rátát Málta (+19), Írország (+16,3) és Luxemburg (+14,7) mutatta.
A magyar népesség drámai csökkenéséről bővebben is tájékozódhatnak itt, ahol kiderül, hogy jövő januárban várhatóan a magyar lakosság már hivatalosan is közelebb áll a 9 millióhoz, mint a 10 millióhoz.
A népességi változások mögött álló okok és a következmények széleskörű elemzést igényelnek, hiszen a demográfiai trendek nemcsak a gazdaságra, hanem a társadalmi struktúrákra is hatással vannak.
Főkép forrása: 444.hu
