Elon Musk és JD Vance keveset tud ahhoz, hogy megítélje Románia választási rendszerét – véli Nicușor Dan. A civilben matematikus polgármester és elnökjelölt szerint az amerikai elnöknek keményebben kellene fellépnie Putyinnal szemben.
Bukarest 55 éves, korrupció ellen sikerrel küzdő polgármestere indul az Európai Unió hatodik legnépesebb országának elnöki posztjáért azok után, hogy az elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítette a román alkotmánybíróság – a Trump-adminisztráció vezető tisztviselőinek felháborodására.
A Politico szerint Nicușor Dan a Nyugat legnagyobb reménye, hogy „táboron belül” tudja tartani Romániát.
A tavaly decemberi romániai elnökválasztás első fordulóját azért lett érvénytelen, mert titkosszolgálati dokumentumok igazolták az orosz beavatkozást a kampányfinanszírozást a legtöbb szavazatot szerző, korábban szinte ismeretlen, Moszkvával szimpatizáló, szélsőjobboldali Călin Georgescu oldalán.
Ennek ellenére Georgescu népszerűsége nem zuhant Romániában és a májusi, megismételt választáson is esélyes lett volna – már amennyiben a választási bizottság nem tiltja el az indulástól.
JD Vance amerikai alelnök és Elon Musk az „európai politika gonoszságainak esettanulmányaként” illette Romániát és „a demokrácia paródiájának” nevezte, majd elítélte Georgescu eltiltását.
Dan a Politicónak azt mondta, hogy tudatlanságuk miatt felmentést ad Vance-nek és Musknak, akik szerinte nincsenek elég információ birtokában ahhoz, hogy objektíven ítélkezhessen a történtekről. „Befolyásolta, megtévesztette őket Georgescu zajos médiakampánya, amellyel a választás érvénytelenítéséről és eltiltásáról szóló döntés ellen tiltakozott” – közölte a politikus. – másrészt azért, mert a román hatóságok nem tártak elég bizonyítékot a nyilvánosság elé a történtek alkotmánysértő hátteréről” – mondta el a bukaresti polgármester, aki 2020 óta vezeti a román fővárost.
„Ez nem tesz jót a román imázsnak és úgy gondolom, hogy mindent tisztáznunk kell” – mondja Dan, amikor arról kérdezik, hogy az amerikai kritikák nem ártanak-e neki.
„Szabadon elmondhatják a véleményüket. Szerintem a román embereket sokkal jobban érdekli, hogy mit mondanak a jelöltek Románia jövőjéről”.
A közvélemény-kutatások szerint egy másik román szélsőjobboldali politikus – George Simion – képes lehet arra, hogy Georgescu szavazóinak nagy részét begyűjtse, és megnyerheti a május 4-i, megismételt elnökválasztás első fordulóját. De egy másik felmérés azt mutatja, hogy Dan jó eséllyel pályázik az elnöki székre, ha bejut a május 18-i második fordulóba. A tét egy, az EU keleti peremén Ukrajnával szomszédos, 19 milliós ország jövőbeli iránya, amely kritikus NATO-bázisnak ad otthont a nyugati szövetség kényes pillanatában.
Simion győzelme óriási hatással lenne az uniós politikára: egy új, Orbán Viktor-féle, oroszbarát renegát egy Magyarországnál kétszer akkora országot irányítana, amely a nacionalizmust duzzasztaná az európai politikában.
Simion pártját, a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) „egyfajta Trumpista pártnak” nevezte és ígéretet tett arra, hogy megszünteti Ukrajna katonai támogatását, valamint Moldova és Románia egyesítésével kampányolt – ezért a moldáv hatóságok megtiltották, hogy Moldova területére lépjen.
A folyamat nem egyedi, a szélsőjobb erősödik többek között Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Olaszországban is. De, miért Románia a következő a sorban? Dan Nicusornak van rá magyarázata.
„Úgy gondolom, hogy a román társadalomban régóta szunnyadó elégedetlenség tapasztalható. Emberek tömegei vannak, akik felismerik és kifejezik, hogy a dolgok nem menhetnek ugyanúgy, mint eddig… vannak, akik azt mondják, hogy bármilyen alternatíva jobb a jelenlegi rendszernél.”
Mit tudhatunk Nicusor Danról?
A kiemelkedő matematikus professzor két ízben is maximális pontszámot ért el a Nemzetközi Matematikai Olimpián. Szenvedélye a filozófia, filozófus hallgató az egyik fővárosi egyetemen.
Már ránézésre is tudós „fazon”, éles a kontraszt közte és Georgescu között, aki TikTok-videókban lóháton parádézott, hagyományos népviseletben és azzal dicsekedett, hogy neki nincs szüksége pártra, mert az ő pártja egész Románia.
Nicusor elkötelezetten támogatja Ukrajnát Oroszországgal szembeni háborújában és megőrzi Románia nyugati szövetségeit, beleértve a NATO- és az EU-ügyekben való teljes részvételt. Úgy látja, Amerika és Európa valóában ugyanazon az oldalon áll.
„Az Egyesült Államok és Európa ugyanannak a civilizációs modellnek a része, amely nem kompatibilis más civilizációs modelleknek” – mondja. „Tehát egymás mellett kell állnunk a civilizációk konfliktusában.”
Azonban aggasztja, hogy Trump kikövezi az utat Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a szája íze szerinti ukrajnai béké felé, és felszólítja az Egyesült Államok elnökét, hogy egyensúlyozza ki hozzáállását a tárgyalásokon.
„Jogos vágy, hogy próbáljunk meg békét teremteni Ukrajnában. Mindenki ezt akarja. Ám, a Trump-adminisztráció retorikáját hallva nagy nyomást tapasztalunk ukrán oldalon, de nem látunk hasonló nyomást az oroszok oldalán. Ha Ön az Egyesült Államok elnöke lenne és nyomás alá akarná helyezni az orosz felet, beszélhetne pénzügyi szankciókról, beszélhetne az olaj áráról és még számos egyéb dologról. Én semmi ilyet nem hallottam.”
„Az a mód, az a megállapodás, ahogyan az ukrajnai háború véget ér, meghatározó Románia és Európa jövőbeli biztonsága szempontjából… a két félre nehezedő nyomás közel sem kiegyensúlyozott, és úgy gondolom, Putyin jobb nemzetközi helyzetben van, mint egy hónappal ezelőtt” – tette hozzá.
„Nagy kudarc”
Még folyamatban van a nyomozás Romániában, hogy pontosan mi is történt tavaly az elnökválasztás első fordulója előtt. Dan Nicusor a demokráciát védő állami intézmények nagy kudarcának nevezte az esetet, és csalódott, hogy a hatóságok még mindig nem adtak átfogó képet a történtekről, teret engedve az összeesküvéselméleteknek.
A hidegháború idején, Nicolae Ceaușescu rezsimje alatt az ország távol tartotta magát Moszkva uralmától, szkeptikus maradt a szovjet birodalommal szemben, ugyanakkor kapcsolatot tartott fenn a Nyugattal. A történelmi párhuzam nem vész el Putyinnal.
„Romániában erős emlékeink vannak arról, mit jelent Oroszország” – mondja Dan. „Úgy gondolom, hogy az orosz rezsim és Putyin megpróbálta destabilizálni a demokratikus rendszert Romániában, és Európa többi részén is. Ez része annak a hibrid háborújának, amelyet Európa ellen folytat.”
Putyin ügynökei – állítólag – hatalmas akciót hajtottak végre annak érdekében, hogy megpróbálják – végül sikertelenül – befolyásolni a tavalyi elnökválasztást a szomszédos Moldovában. Ha beigazolódik az orosz választási beavatkozás Romániában, az „jó lehetőség” lesz a románok felvilágosítására a dezinformáció veszélyeiről és arról, hogy a rosszindulatú szereplők hogyan tudják felhasználni a közösségi médiát a társadalmak destabilizálására – véli Nicusor.
Simiont, a 38 éves, szélsőjobboldali AUR-pártvezért Oroszország számára előnyösnek és a nyugatbarát szemléletű Románia számára kihívásnak minősítette. Szerinte másik fő riválisa, Crin Antonescu volt elnök a népszerűtlen politikai berendezkedést képviseli.
Nicusor Dan a korrupció elleni fellépésével és a román fővárosi közigazgatás hitelének helyreállításával szerzett nevet, népszerűségét magának.
„Valamelyest rendszerellenes politikus vagyok” – mondta. „Azt hiszem, az emberek a jelenlegi politikai rendszer kritikusát látják bennem, másrészt olyan őszinteséget, amit más politikusokban nem látnak. Véleményem szerint a személy fontosabb, mint a program.”
Sokáig fel sem merült benne, hogy politikus legyen. Azt gondolta, marad matematikus. Mivel úgy látta, új politikai irányvonalra van szükség hazájában, megalapította a Mentsétek meg Romániát Szövetséget. De nem süthető rá a szentimentalizmus „bélyege”, mert kilépett pártjából, hogy független jelöltként indulhasson az elnökválasztáson – amit nem tekint „élet-halál harcnak”. Azt mondja, ha a román választók más utat választanak, neki ott van Bukarest irányítása, de más lehetőségei is vannak.
„Engem a kíváncsiságom, egy nagyon nagy fokú kíváncsiság határoz meg, hogy minél többet tudjak meg önmagamról, a hazámról, a világról.”
Főkép forrása: euronews
