A Krumlov-erdő Régészeti Felfedezései: Női Bányászok Nyomában
Közel három évtizede, hogy felfedezték a csehországi Krumlov-erdőben azt a kovakőbányászati területet, amely a holocén kezdetétől az őskor végéig aktív bányászkörnyéknek számított. Ez a tevékenység nem volt elterjedt, és elsősorban bizonyos régészeti kultúrákhoz kapcsolódott.
A helyszínen többek között temetkezésekre is bukkantak, mint például a bécsi Mauer-leletnél, ahol széles aknákból, akár 8 méteres mélységig folyik a bányászat. A Krumlov-erdőben feltárt sírok a legkorábbi ismert európai bányatemetkezések közé tartoznak.
A feltárás során három személy maradványait találták meg: két felnőtt nő, valamint egy újszülött. Az elemzések szerint a két felnőtt nő 30-40 év közöttiek voltak, életük során pedig borzasztó megterhelésnek voltak kitéve, amit csontjaik is mutatnak. Csigolyáikra csontkinövések és kóros gerincgörbület nyomai utalnak.
Ezek a degeneratív elváltozások és izomtapadási nyomok arra engednek következtetni, hogy a nők valószínűleg bányászként dolgoztak szűk aknákban, előrehajló testtartással. Izotópos vizsgálatok kimutatták, hogy helyiek voltak, étrendjük pedig a vártnál több állati fehérjét tartalmazott, ami azt jelzi, hogy a bányamunkához szükséges erőnlét megőrzéséhez megfelelő táplálékban kellett részesülniük.
Érdekes módon egy olyan sérülést is felfedeztek, amely úgy tűnik, hogy nem gyógyult be, ami arra utal, hogy a nők sérülten is kénytelenek voltak dolgozni. Felmerült az a hipotézis is, hogy a rézkor idején a férfiak társadalmi szerepének növekedése miatt a nőket kényszerítették a legnehezebb munkákra. Ezek a nők talán a legjobban megkönnyen kényszeríthető bányászok voltak.
A DNS-vizsgálatok szerint a két nő valószínűleg testvérek voltak, és gyermekkorukban komoly megpróbáltatások érték őket. Az újszülött rejtélyes ügy: 38-40 hetes korában halt meg, és nem volt rokoni kapcsolatban a két nővel, ami felveti a kérdést, hogy miért temették el őket együtt.
A kovakövet a helyi nép presztízstárgyak, például balták és tőrök készítésére használta, amelyeket sokszor rituális tárolókba helyeztek. A bányászat tehát nem csupán gyakorlati igényeket szolgált ki, hanem társadalmi-kulturális jelentősége is volt, és egy szent munkának is tekinthették, amely kapcsolatot teremtett az élők és az ősök világa között.
A Krumlov-erdő felfedezései nem csupán a múltat idézik fel, hanem kérdéseket is felvetnek arról, hogyan élték meg és dolgozták fel a nők a bányászatot, valamint arról, hogy milyen közösségi és kulturális jelentőséggel bírt ez a tevékenység az őskori társadalmakban.
Főkép forrása: telex.hu
