Az EU biogazdasági stratégiája és a bioüzemanyagok szerepe

Az Euronews által megszerzett, kiszivárgott dokumentum értelmében az Európai Bizottság a biogazdaságra vonatkozó stratégiájának felülvizsgálata során a bioüzemanyagok használatának fokozását tervezi a közlekedési szennyezés csökkentése érdekében. A légi és tengeri közlekedés továbbra is az EU szén-dioxid-mentesítési céljainak „Achilles-sarka”, mivel ezek az ágazatok nagymértékben függnek a fosszilis tüzelőanyagoktól. Az uniós adatok alapján ezek a szektorok a teljes üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 8,4%-át teszik ki.

Bár az EU továbbra is jelentős beruházásokat irányoz elő a tiszta energiaforrások fejlesztésére, a nehézszállítás terén még mindig hiányoznak a fenntartható, növényi vagy állati eredetű üzemanyagok. A Bizottság a növények és fák bioüzemanyag-előállításra való felhasználásának fokozását javasolja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.

A kormányzati dokumentáció szerint a bioüzemanyagok iránti kereslet 2025-től várhatóan növekedni fog, főként a ReFuelEU Aviation és a FuelEU Maritime szabályozások nyomán. E törvények célja, hogy növeljék a megújuló üzemanyagok elterjedését a nehézszállításban.

Kritikai hangok a bioüzemanyagok használatával kapcsolatban

A környezetvédelmi csoportok régóta bírálják a bioüzemanyagok alkalmazását, mivel állításuk szerint nem fenntartható megoldást kínálnak, és veszélyeztethetik az élelmezésbiztonságot, valamint az erdők képességét a légkörből származó szén-dioxid elnyelésére. A bioüzemanyagokat különböző generációkba sorolják, amelyeket a forrásaik alapján határoznak meg. Az első generációs bioüzemanyagok élelmiszernövényekből, míg a második generációs bioüzemanyagok ehetetlen növényzetből és mezőgazdasági hulladékból készülnek. A harmadik generációs bioüzemanyagok pedig algákból származnak. A problémát azonban az jelenti, hogy az EU még nem rendelkezik elegendő kapacitással a bioüzemanyag előállítására.

Fenntarthatósági kihívások

A Fenntarthatósági Kérdések Területén Az Európai Számvevőszék 2023-as jelentése szerint a bioüzemanyagok elterjedését a fenntarthatósági kérdések, a biomassza elérhetősége és a költségek korlátozzák, továbbá hiányzik a hosszú távú bioüzemanyag-politika, amely befolyásolja a beruházásokat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb jelentése szerint a természetből származó anyagok európai felhasználása meghaladja az ökoszisztémák regenerációs kapacitását.

2022-re a biomassza energetikai célú felhasználása Európában elérte a 29%-ot, amely 14%-kal nőtt az elmúlt egy évtized során.

Ukrainai kapcsolatok

Nemrégiben aláírt mezőgazdasági kereskedelmi megállapodás az EU és Ukrajna között kielégítheti az blokk bioüzemanyag iránti igényét. Ukrajna jelentős mezőgazdasági területe, amely 41,3 millió hektárt képvisel, lehetővé teszi a Bioüzemanyagok előállítását. Az új megállapodás védintézkedéseket tartalmaz, amelyek korlátozzák bizonyos érzékeny termékek, például gabonafélék behozatalát, ugyanakkor Ukrajna kulcsszerepet játszhat az ellátási láncban.

Jövőbeli kilátások

A Bizottság kedden bejelenti a biogazdaság 2012-es elindítása óta a harmadik felülvizsgálatát. A stratégia célja az élelmezésbiztonság, az éghajlatvédelem és a versenyképesség támogatása. Az ipar 2023-ra akár 2,7 billió eurós termelést is produkálhat. Ugyanakkor a nemzetközi versennyel, különösen az Egyesült Államok és Kína részéről fennálló kihívások, valamint a belső piaci akadályok lassíthatják az innovációt, melynek következményeként az EU-n kívüli piacok felé terelhetik a fejlődést.

Főkép forrása: euronews