Budapest nyaral: Történelmi utazások és nyaralási szokások
Az 1860-as években a társasutakat kéjutazásnak nevezték, amelyeket leginkább a vasút fejlődése tett lehetővé. Ezen évtizedben Budapest fővárosának lakosai különösen gyakran látogatták Triesztet. A Budapest nyaral című kiállítás köré épül a főváros elmúlt másfél évszázados nyaralási trendjeit és népszerű úti céljait bemutató anyag.
A Budapest Főváros Levéltárának dokumentumai között számos érdekes történet található. Például Havasi Endre esztergomi ügyvéd 1867-ben a párizsi világkiállításra indult kéjutazásra. A Gergelyi házaspár a férj háromhavi fizetését költötte el egy körútra, míg Rottmann Elemér építész 1930-ban a családját Észak-Karintiába küldte, miközben otthon a lakás kifestésén dolgozott. Emellett Albert István adóhivatali kistisztviselő motoros kirándulás útján Ausztria és Németország felé vette az irányt.
A budai villaövezetben időt töltő dr. Bugsch Gusztáv fogorvos nem engedhette meg magának, hogy hosszabb időre bezárja a rendelőt, ezért rövid nyaralásra indult családjával. 1965-ben Selmeci Ferenc és felesége életükben először jártak Nyugaton, és érdekes vámtételeket hoztak vissza: 20 pár nejlonharisnyát, 3 orkánkabátot, 10 rúzst és 9 körömlakkot.
A levéltárba kerülő emlékek
A levéltárakban megjelenő nyaralási emlékek, mint fényképek és képeslapok, a hivatalos iratok mellett magániratok gyűjtésének eredményei. A Budapest Főváros Levéltára már 20 éve összegyűjti a magánemberektől érkező iratanyagokat, amelyek között különösen a nyaralással kapcsolatos dokumentumok kapnak kiemelt szerepet.
A levéltár jelenlegi magániratos fondjain körülbelül 100 ezer fénykép található, melyek között számos nyaralással kapcsolatos dokumentum is olvasható. A kutatók szerint a naplók, emlékiratok és fotóalbumok azok, amelyek igazán értékesek.
A nyaralási szokások változása
A 19. század második felében a nyaralás társadalmi kényszer és trendkövetés is volt. Azok, akik megtehették, szívesen utaztak a prestízs-hatással bíró helyekre. A 19. század közepétől kezdve a nyaralás a polgári életforma részévé vált. Az orvosi elméletek a nagyvárosokat zsúfoltnak és egészségtelennek írták le, ezért sokan inkább elhagyták ezeket a helyeket a nyári hónapokban.
A fővároson belüli nyaralási trendek is megváltoztak; a különböző városrészekben más és más helyszínek váltak népszerűvé, a villák építése pedig hozzájárult a főváros szerkezetének alakulásához.
Világkiállítások és turizmus
A világkiállítások, mint a párizsi 1867-ben, segítették a társasutazások elterjedését is, hiszen az olcsóbb utiköltség és a szállás biztosítása vonzóbbá tette a közönség számára. Karl Baedeker útikönyvei, melyek az utazás megtervezésében nyújtottak segítséget, szintén hozzájárultak a turisták tájékozottságához.
Az autózás az első világháború után vált népszerűhöz, a Magyar Touring Club 1927-es megalakulásával pedig elősegítették a turizmust. Az autózás és motorozás lehetőségei a középosztály számára nyíltak meg, ugyanakkor a hajózásra való igény is megjelent az utazásokban.
Nyaralási emlékek
A kiállításon bemutatott emlékek között megtalálható a velencei galambetetés, a Balatonföldvárra érkező textilipari dolgozók története, és a falusi nyaralóbérlés gyakorlatának bemutatása is. Az utazások során pedig nem ritka volt, hogy az emberek családtagjaikat vitték magukkal a nyaralásra.
A Budapest nyaral című tárlat májusig látogatható, és remek képet ad arról, hogyan is alakult a budapesti nyaralások története az elmúlt másfél évszázadban.
Főkép forrása: telex.hu
