Dr. Cseresnyési László nyelvészprofesszor a Magyar Narancsban megjelent írásában bírálta a Gyárfás-ítélet indoklását. A Fővárosi Törvényszék 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet az 1998 februári Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás bűnsegédként hét év fegyházbüntetést kapott.
Az ítélet szerint Gyárfás nem felbujtó, hanem bűnsegéd volt, mivel a gyilkosság ötlete valójában Portiktól származott, Gyárfás azonban elfogadta és pszichikailag támogatta Portik javaslatát. Az ítélet szerint az elfogadás aktusa ahhoz a pillanathoz köthető, amikor Portik azon kérdésére, hogy „Szétbasszuk?”, Gyárfás az elfogadás jeleként széttárta a karját és rábólintott.
Gyárfás Tamás már közvetlenül az ítélet után az ATV reggeli műsorában szóvá tette, hogy nem hangzott el olyan párbeszéd, amire a bíróság utalt. Cseresnyési László nyelvészprofesszor a peranyagok alapján és a Gyárfás-Portik beszélgetést felhasználva arra a következtetésre jutott, hogy a bíróság figyelmetlenségből két, létező párbeszéd mondatait mosta össze.
Az egyik szövegrész az, amelyikben Portik kérdése, tehát a „Szétbasszuk?” elhangzik. A másik pedig egy két és fél hónappal későbbi szövegrész, amelyikben elhangzik, hogy Gyárfás válaszul széttárta a karját. Az előbbi párbeszédben a Fenyő-gyilkosságról van szó, és Portik ebben „megbízónak” állítja be Gyárfást. A másik szövegrészben ugyancsak a Fenyő-gyilkosságról van szó, de Cseresnyési szerint annál a résznél, amiben Gyárfás arról beszél, hogy széttárta a kezét és nem tiltakozott, a két szereplő valójában egy másik ügyről, egy ellenük Kaposváron folyó eljárásról beszélgetett.
Gyárfás védekezése szerint Portik az ujjainak az összedörzsölésével mutatta, hogy a probléma pénzzel megoldható. Csakhogy Gyárfás szerint a probléma és a téma is a kaposvári ügy volt, és Portik a kezével a pénzre, a rendőrség lefizetésére utalt, nem pedig az emberölésre.
Az ügyészség máshogy látta. „Nem mutogathatott pénzt, azaz lefizetést, mert egyértelmű a beszélgetés előzményeiből, hogy Fenyő János megölésére adott megbízásról beszélnek” – mondta az ügyész a perbeszédben.
A törvényszék az ügyészség álláspontját fogadta el, noha Cseresnyési szerint az idézett (közvetlen) előzményben Gyárfás háromszor is a kaposvári ügyre utalt. „De nincs az a csűrés-csavarás, ami felülírná a szöveg tanúbizonyságát” – írta a nyelvész, utalva a szerinte helytelen bírói értelmezésre.
A nyelvész idézi a törvényt is, miszerint „a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.” Emellett írt egy 2017 októberében publikált tanulmányról is, amiben szerepelt, hogy „bűnösséget megállapító és szabadságvesztéssel járó ítélet csak a valószínűség igen magas, bizonyossághoz közeli fokán hozható.” Szerinte megkérdőjelezhető, hogy ebben az ügyben a valószínűség igen magas, „bizonyossághoz közeli” fokáról a bíróság meggyőződött.
A borítókép forrása: telex.hu
