A kabinet módosított középtávú költségvetési terve meglepően alacsony számokat tartalmaz, ezeket a terveket kedden fogadta el az Európai Bizottság (EB), amely ezzel kapcsolatban ajánlásokat is megfogalmazott – írja a lap az EB által kiadott közlemény alapján. A frissített prognózist ugyan még tavaly nyújtották be, de ez nem akadályozta meg Orbán Viktor kormányfőt abban, hogy januárban – Indiából visszatérve – gazdasági „repülőrajtot” vizionáljon a magyar gazdaság számára, annak ellenére is, hogy tudta, a forgatókönyvet már átdolgozták.
A 2025-ös költségvetésben az Orbán-kormány eredetileg 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, és az előzetesen benyújtott középtávú tervben is ez a szám szerepelt. Ezt a tervet azonban a brüsszeli bizottság nem volt hajlandó értékelni. Abban a kormány még azzal számolt, hogy 2026 és 2028 között a gazdaság 4 százalékot enyhén meghaladó növekedésre számíthat.
Az Orbán-kormány által módosított, és az Európai Bizottság által immár elfogadott tervekben ennek az optimista pályának már nyoma sincs: az idei 1,2 százalékos GDP növekedés után jövőre 2,8 százalékra „gyorsulhat” a gazdaság, majd 2027-re 1,5 százalékra mérséklődik.
Az átírt és az Európai Unió által is elfogadott költségvetési terv szerint az államháztartás hiányát a tavalyi GDP 4,9 százalékáról az idén 3,6 százalékra csökkentik, míg a 2026-os választási évben már csak 2,5 százalék lesz a hiány – legalábbis ezt a megszorító pályát ígérte meg Brüsszelnek a kormány. Az Európai Bizottság közleménye szerint a brüsszeli testület azt javasolja, hogy Magyarország 2026-ig vessen véget a túlzott hiánynak, vagyis az államháztartási deficitet csökkentse a GDP 3 százaléka alá. Miután a tervben 2026-ra 2,5 százalékos hiánycél szerepel, ennek teljesítését vállalta a kormány.
A nagy kérdés, hogy megvan-e az elhatározás a kormányban, hogy megtartsa az ígéretét az Európai Bizottságnak, és a 2026-os választások előtt nem kezd osztogatásokba.
Főkép forrása: 24.hu
