Az Új Átláthatósági Törvény: Veszélyek és Hasonlóságok a FARA-val
Május 13-án Halász János benyújtotta A közélet átláthatóságáról szóló törvénycsomagját, amely mögött sokan a Putyini rendszerhez való közeledést látják. Az amerikai Foreign Agents Registration Act (FARA) alkalmazásával szemben bírósághoz lehet fordulni, míg a Szuverenitásvédelmi Hivatal által végzett megbélyegzési eljárás nem ilyen lehetőség.
A FARA kötelezi a külföldi források bejelentését, de csak a nyilatkozat elmulasztásáért von felelősségre, így az érintettek továbbra is legálisan működhetnek. Ezzel szemben a nagytakarítási törvényjavaslat megtilthatja a külföldi forrásból származó bevételek átvételét, beleértve a magánszemélyek utalásait is.
A törvény nem általában a civil szervezeteket célozza, hanem a politikai befolyásra törekvő csoportokat. Orbán Viktor kormánya tehát nem az átláthatóságot szeretné növelni, hanem a közélet leuralását célozza.
Lánczi Tamás, a nemzeti szuverenitás őre szerint az új törvény inspirációja nem Oroszország, hanem az Egyesült Államok. A magyar törvény sok tekintetben szofisztikáltabb és enyhébb a FARA-nál, amely például megbélyegző jellemet hordoz. A FARA története a náci propaganda elleni harcra nyúlik vissza, és 1966-ban kibővítették, hogy a külföldi lobbistákra is kiterjedjen. Ezzel szemben a magyar jogszabály célja meglehetősen eltérő.
A törvény célja, hogy véget vessen a külföldi befolyásnak, ami megerősíti a kormányzati hatalmat a közélet felett. Az amerikai jogszabályokhoz való hasonlítgatás nem véletlen, hiszen a Fidesz már évek óta emlegeti a FARA-t, amikor a civil szervezetekkel kapcsolatos előírásokról van szó.
A FARA és a magyar törvény közötti hasonlóságok elsősorban a fogalmak szintjén mutatkoznak meg, azonban céljaik és várható alkalmazásuk lényegesen eltérnek. A jövőben egyenesen következhetnek a törvény alkalmazásainak következményei, hiszen a külföldi támogatások szigorúbb ellenőrzésével nemcsak a civil társadalom, hanem a politikai stabilitás is veszélybe kerülhet.
Főkép forrása: 444.hu
