Orbán Viktor Beszéde Geszten: Történelmi Emlékezés és Nemzeti Összetartozás
Orbán Viktor miniszterelnök kedden ünnepélyes beszédet mondott Geszten, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott rendezvényen. Az esemény apropója a felújított Tisza-kastély átadása volt.
"Bátran mondhatjuk egy újabb háború fenyegető árnyékában, hogy ma itt, Geszten, összesűrűsödik a történelem" – kezdte ünnepi beszédét a miniszterelnök, hangsúlyozva a helyszín és az időpont történelmi jelentőségét.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint Orbán Viktor kifejtette, hogy a nemzet nem a beletörődést választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a Tisza-család már a törökök ellen is harcolt, s a Magyar Királyság utolsó sikeres korszaka elválaszthatatlan tőlük. Tisza István halálával egy történelmi korszak fájdalmas vége is elérkezett.
"Száznégy évvel ezelőtt igazságtalan diktátumot kaptunk nyakunkba. Odalett a magyar ipar és termőföld színe-java, határon túlra kerültek kulturális értékeink. Magyar az, akinek a Trianonnal kapott nemzeti seb a legjobban fáj. A trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta, el akartak temetni minket. A haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették. Hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről száz évvel később is nehéz eldönteni, hogy rossz szándékuk vagy alkalmatlanságuk miatt voltak nagyobb csapás az országra nézve" – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök felidézte, hogy a stuttgarti diktátum is okozott hasonló tragédiát, amit Tisza István ellenzett, ám Magyarországnak nem volt lehetősége kimaradni az első világháborúból. „Ha lett volna erőnk, megmaradt volna a korona, és kevesebbet szenvedett volna a nemzet” – tette hozzá.
Hangsúlyozva a háború következményeit, Orbán Viktor kiemelte, hogy a győztesek is vesztettek, mivel a háborút lezáró diktátumok újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe. Az újonnan létrejött országok nagyobb etnikai feszültségekkel küzdöttek, mint az egykori monarchiában voltak. Az első adandó alkalommal fel is bomlottak.
"Akármilyen borúsak is ma a Közép-Európa feletti felhők, a szélén ki-kikandikál a reményt adó fénysugár. Mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát-medence népei végül szabadok és szuverének akarnak lenni" – hangsúlyozta a miniszterelnök.
110 évvel ezelőtt a Kárpát-medence népei a magyarok ellen harcoltak szuverenitásukért, ma pedig világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak: nem akarnak háborút. "Nem akarnak feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a nagyhatalmak sakktábláján, se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért" – jelentette ki.
Orbán Viktor szerint Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti, mint 110 évvel ezelőtt, de a magyaroknak most lehetőségük van nemet mondani a háborúra. "Mi választunk kormányt, a mi kezünkben vannak a jogkörök, mi, magyarok döntünk a saját sorsunkról" – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy most megtehetik azt, amire 110 évvel ezelőtt nem volt lehetőségük.
Orbán Viktor beszédében arra is kitért, hogy a mai nemzeti kormány és a mögötte álló erő nem tataroz, hanem restaurál. "Újraépítenek, újra felépítenek. Helyre akarják tolni a kizökkent időt, befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást" – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a rendszerváltás legmélyebb értelme az egykori és a mai Magyarország összekötése.
A miniszterelnök végül kijelentette, hogy a mai emlékezés fontos állomása ennek a küldetésnek, amely a nemzedék jelmondata szerint "minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük."
Geszten tehát nemcsak a Tisza-kastély újult meg, hanem a nemzeti összetartozás és a történelem emlékezete is megerősödött az esemény révén.
Főkép forrása: 24.hu
