Magyarország orosz energiafüggősége: A társadalom véleménye és a politikai megosztottság
Az utóbbi időszakban Donald Trump amerikai elnök egyre keményebb oroszellenes nyilatkozatai felvetették Magyarország orosz energiaimportjának, így olaj- és gázfüggőségének kérdését. Az Europion kutatása rávilágított, hogyan látja a magyar társadalom ezt a problémát. Az október eleji reprezentatív felmérés 1,300 fős mintát vizsgált.
Az orosz energiafüggőség tudatossága
A kutatás első részében a társadalmi tájékozottságot és a valós ismereteket mérték fel. A válaszadók mindössze 24%-a tudta helyesen, hogy Magyarország energiaimportja 80% fölötti, míg egyharmaduk 60-80% közé becsülte. A megkérdezettek 13%-a egyáltalán nem vállalt becslést. A 60 év felettiek és a napi hírolvasók körében a helyes válaszadók aránya némi növekedést mutatott, de egyetlen csoport sem érte el a harmadot.
A lakosság többsége szerint inkább nőtt (32%), mint csökkent (16%) az orosz energiafüggőség az orosz–ukrán háború alatt, míg 51% úgy véli, hogy nem történt változás. Az ellenzéki szavazók között erősebb a meggyőződés, hogy a függőség még nőtt. Ugyanakkor a megkérdezettek közel fele reálisnak tartja a függőség rövid- és középtávú csökkentését.
Olcsó energia vagy energiafüggetlenség?
A kutatás második része az energiaimport általános megítélésére kérdezett rá, és a válaszadók megosztottak voltak az olcsó energia és az energiafüggetlenség közti preferenciában. A válaszadók 54%-a az olcsó energiát választotta, főként a kisebb településeken élők és a hírolvasásra kevesebb időt fordítók körében.
A politikai hovatartozás szempontjából éles határvonal húzódik: a kormánypárti szavazók 82%-a az olcsó energiát tartja fontosabbnak, míg a Tisza-szavazók 73%-a az energiafüggetlenség mellett áll ki.
Orosz energiaimport háborús összefüggésben
A társadalom megosztott az orosz energiához való hozzáállásról a háború kontextusában is: 38% támogatja, hogy Magyarország a háború alatt is Oroszországtól vásárol energiát, míg 36% ellenzi azt. Az egyetértők főként a 60 év felettiek, a kisebb települések lakói és a kormánypárti szavazók.
Szankciók Oroszországgal szemben
A szankciók megítélése is megosztó; a válaszadók 36%-a szerint Magyarországnak igazodnia kellene a szankciókhoz, míg ugyancsak 36% ezt ellenzi. Érdekes módon a diplomások körében a támogatók aránya 51%. A politikai hovatartozás alapján a Tisza-szavazók 72%-a támogatja a szankciókhoz való igazodást, míg a kormánypárti szavazók 69%-a ellenzi azt.
A büntető intézkedések hatásait illetően a társadalom inkább szkeptikus. A válaszadók kevesebb mint negyede hiszi, hogy a szankciók érdemi változást hozhatnak a háború menetében, míg 47% szerint ezek csak Oroszországot fájdítják, de a konfliktus kimenetelére nincs hatásuk.
Az Europion kutatás adatai 2025. október 3-án kerültek felvételre, és a minta reprezentatív az ország 16 éves kor feletti lakosságának nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió szerint. A mérési hibahatár 2,8%.
Főkép forrása: euronews
