Orosz kiberboldogító cselekedetek: Franciaország és Németország újabb lépései
Franciaország és Németország az orosz nagykövetet kívánja behívni, válaszul az orosz kiberkémkedési és szabotázsakciókra, amelyek több európai országot is érintenek. Az Európai Unió legutóbb kilenc új személyt és négy szervezetet helyezett szankciós listájára, miután nyilvánosságra került, hogy az orosz titkosszolgálatok évek óta működő kiberműveleti hálózat vezetésével vádolják őket.
Az EU megállapította, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) 16. központja számos kiberfenyegetési csoportot, beleértve a Turla nevű hackercsoportot is, használ külföldi kormányzati rendszerek feltörésére, stratégiai információk megszerzésére és kritikus infrastruktúrák elleni szabotázsakciókra. Franciaország, Németország, Lengyelország, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Szlovákia, Románia és Finnország is a támadások célpontjai közé tartozott.
A vádak szerint az FSZB-hez kapcsolódó személyek már 2010 óta kémkedtek stratégiai fontosságú állami intézmények után Franciaországban, és 2025-ben a francia hadiipart is megcélozták. Németországban kormányzati szerveket támadtak, míg Lengyelországban erőműveket és más kritikus infrastruktúrákat próbáltak zűrzavarba hozni. Moszkva nem csupán saját hírszerzőit, hanem kiberbűnözőket, hacktivistának nevezett csoportokat és magánvállalatokat is bevont a műveletekbe.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter elmondta, hogy a támadások a minisztériumokat, vállalatokat és különböző infrastruktúra-üzemeltetőket céloztak meg. A támadások egy része kommunikációs csatornák ellenőrzésére és bizalmas adatok megszerzésére irányult, más műveletekkel pedig közszolgáltatásokat próbáltak megbénítani. Barrot bejelentette, hogy a párizsi kormány a következő napokban behívja az orosz nagykövetet, és hivatalos tiltakozást nyújt be a műveletek miatt.
Németország már tavaly decemberben is azzal vádolta Oroszországot, hogy kibertámadást hajtott végre a légiirányítás ellen, és megpróbált beavatkozni a választásokba. Az EU erre a helyzetre reagálva szankciókat fogadott el Oroszország ellen a dezinformációs és kibertámadások miatt, amelyek értelmében az érintettek vagyona befagyasztásra kerül, az uniós polgárok és vállalatok nem bocsáthatnak pénzeszközöket rendelkezésre, és a magánszemélyek beutazási, átutazási tilalmakat kaphatnak az EU területén.
Az EU szankciós listájára olyan orosz katonai hírszerzők, kiberbűnözők, hacktivisták és a műveleteket támogató vállalatok kerültek, amelyek hozzájárultak az Európai Unió, a tagállamok és az uniós partnerek destabilizálásához. A brüsszeli intézkedések nem csupán a Turla konkrét akcióira vonatkoznak, hanem arra a tágabb rendszerre is, amelyben az orosz szolgálatok különböző bűnözői és magánszereplőket használnak fel.
Paralel intésként az Egyesült Királyság is hasonló intézkedéseket jelentett be, London 24, az orosz hírszerző szolgálatokhoz kötött személyt és szervezetet szankcionált. A brit és az uniós hatóságok az FSZB 16. központját tették felelőssé a lengyel energiahálózat ellen 2025 decemberében végrehajtott támadásért is, amely, ha sikerült volna, félmillió embert hagyhatott volna áram nélkül.
A közelgő események és az uniós álláspontok tükrében látható, hogy az Oroszország elleni fellépés nem csupán politikai és diplomáciai, hanem technológiai és kibervédelmi szempontból is kiemelkedő fontossággal bír.
Főkép forrása: 444.hu
