Orosz Szankciók és a Szerb Energiahelyzet

Miután Washington januárban bejelentette orosz szankcióit, amelyeket hatszor halasztottak el, október elején ezek végrehajtásra kerültek. Az orosz olajellátás leállítása miatt Szerbia energiahelyzete patthelyzetbe került, hiszen az Adria-kőolajvezetéken eddig érkező szállítmányok megszűntek. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kútjain a kártyával történő fizetési lehetőség megsemmisült, és december elején az egyetlen szerb olajfinomító, a pancsovai is leállt, miután az Egyesült Államok megtagadta a működési engedélyt.

A NIS legfőbb részvényesei orosz vállalatok: a Gazpromnyeft 45%-os, míg az Intelligence nevű cég további 11%-os részesedéssel bír. A szerb állam részesedése alig 30%, míg a fennmaradó részvényeken kisbefektetők osztoznak. Az orosz többségi tulajdon megszüntetése kizárólag kivásárlással vagy államosítással lehetséges. Jelenleg sem pénz, sem szándék nincs a kivásárlásra, az államosítást pedig Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke nem támogatja. Az orosz tulajdonosok sem szeretnék elhagyni a szerb piacot, mivel Szerbia stratégiai fontosságú az orosz külpolitikában.

A pancsovai olajfinomító már nemcsak nyersolaj hiányában szenved, hanem a működési engedély megvonása miatt sem üzemel. A szerb elnök kedvező tartalékról beszél, legkevesebb 200 ezer tonna gázolaj áll rendelkezésre, ám a benzinkutaknál a kialakult helyzet miatt már tankolni sem lehet. Vučić megfelelő válasz esetén más lehetőségek után kutat, amennyiben a szükséges pénzösszeg már elkülönítésre került.

Szerbia a fosszilis energiahordozóktól való leválás tekintetében nem .A szakértők szerint Vučićnak korábban el kellett volna kezdenie a diverzifikációt. Az orosz tulajdonosi háttérszerkezetről elmondható, hogy annak megváltoztatására eddig nem volt lehetőség, és a helyzet tovább bonyolódik.

Deák András György energiaipari szakértő szerint, ha valóban a háború lenne a háttérben, elegendő lenne egy tulajdonrész zárolása. Az orosz érdekeltségekből nyerhető részesedését több potenciális befektető, így a MOL és az UAE ADNOC is figyeli. A politikai lobbizás során azonban sok tényező játszik szerepet, és a hozzáértés mellett erősebb politikai indítékok is befolyásolhatják a kialakuló helyzetet.

A szakértő felveti, hogy az energetikai válság nem csupán Szerbiát, hanem az egész balkáni régiót érinti. A jelenlegi konfliktus és a szankciók komoly gazdasági következményekkel járnak majd, mivel az árak emelkedni fognak, a Mol részvétele pedig tovább komplikálhatja a helyzetet. Az oroszok bizonytalanságban tartják Szerbiát, és a várható társadalmi feszültségek is hozzájárulhatnak a politikai helyzet instabilitásához.

Mindezek után Szerbia geopolitikai jelentősége nem csupán gazdasági, hanem történelmi értelemben is hangsúlyos marad. Vučić a jelenlegi válságot igyekszik kezelni, ugyanakkor az eddigi döntései aláássák politikai jövőjét.

Főkép forrása: euronews