Ősi Folyórendszer Nyomai Nyugat-Antarktiszon: 1500 Kilométer Hosszú Folyót Tártak Fel a Jég Alatt
Egy új tanulmány alapján ősi folyórendszer maradványaira bukkantak a nyugat-antarktiszi jégtakaró alatt – írja a Live Science.
Ősi Folyórendszer Nyomai
A rendszer mintegy 1500 kilométer hosszú lehetett. A felfedezés segít megérteni, hogy az ősi klímaváltozások miként alakították át a bolygót. „Ha a jövőbeni potenciálisan súlyos éghajlatváltozásra gondolunk, tanulnunk kell a Föld történetének olyan időszakaiból, amikor ez már megtörtént” – nyilatkozta Johann Klages, a németországi Alfred Wegener Intézet Helmholtz Sark- és Tengeri Kutatóközpontjának munkatársa és a csapat tagja.
Klímaváltozások a Múltban
34-44 millió évvel ezelőtt, a középső és kései eocén idején bolygónk légköre drasztikusan átalakult. A szén-dioxid szintjének csökkenésével globális lehűlés kezdődött, így gleccserek alakultak ki a Földön.
Az éghajlati esemény hatásai az Antarktiszon különösen érdekesek, főként azért, mert az emberi tevékenység hatására jelenleg éppen nő a szén-dioxid-szint, ami drasztikusan befolyásolja a régiót. A késő eocén alatt a koncentráció csaknem kétszerese volt a mainak, 150-200 év múlva viszont a jelenlegi ütem mellett elérhetjük az akkori szintet.
A Kutatás Részletei
A múlt feltárását, az értékes információkat őrző üledékek elérését megnehezíti, hogy Nyugat-Antarktisz nagy részét ma jég borítja. 2017-ben Klages kollégáival a Polarstern kutatóhajó fedélzetén indult a térségbe a legmodernebb fúróeszközökkel, hogy mintákat gyűjtsön a tengerfenék üledékeiből és kőzeteiből.
Miután közel 30 méter mélyre fúrtak a tengerfenékbe, két különböző időszak anyagát találták meg. Az üledék alsó részét a középső kréta időszakra, mintegy 85 millió évesre datálták, ekkoriban a térségben mérsékelt égövi esőerdő terült el. Az üledék felső része az eocén közepéről és végéről származott, és 30-40 millió éves volt.
A felső szint homokjában olyan rétegzett mintázatot észleltek, amely hasonlít a folyódelták anyagára. A lipid biomarkerek elemzése után olyan molekulát is kimutattak, amely általában édesvizekben élő cianobaktériumokban fordul elő. Az eredmények arra utaltak, hogy a térségben egykor egy folyó húzódott.
A Folyórendszer Jelentősége
A kutatók az eocén kori szemcséket követve végül megállapították, hogy a folyó nagyjából 1500 kilométer hosszúságú lehetett, és az Amundsen-tengerbe torkollott.
Az ilyen felfedezések kiemelkedő jelentőségűek, mert nemcsak a múlt klímaváltozásainak megértéséhez járulnak hozzá, hanem a jövőbeli éghajlatváltozások előrejelzéséhez is. Az ősi folyórendszer maradványainak feltárása segít abban, hogy pontosabb képet kapjunk bolygónk történetéről és azon változásokról, amelyek formálták felszínét és éghajlatát.
Főkép forrása: 24.hu
