Peking stratégiája Afganisztánban: Biztonság, Gazdasági Érdekek és Regionális Befolyás Növelése
Az afganisztáni konfliktus hosszan elnyúló története és a régió folyamatosan változó erőviszonyai miatt Kína több célt is kitűzött maga elé Afganisztánban. Elsőként a biztonság megteremtése és saját befolyásának kiterjesztése, másodsorban pedig gazdasági érdekei védelme áll a fókuszban. Ehhez elengedhetetlen, hogy Kabul teljes ellenőrzést tudjon gyakorolni az ország felett, és megakadályozza a kínai ujgur szakadárokat abban, hogy Afganisztánt hátországként használják szeparatista tevékenységeikhez Hszincsiang tartományban.
Az elsődleges cél a határok védelme
Kína 2012 óta fokozatosan növeli afganisztáni szerepvállalását. Peking a közép-ázsiai régió instabilitása és az afganisztáni konfliktus biztonsági kockázatai miatt cselekszik. Kína szerepe a tálib hatalomátvétel után két szempontból értelmezhető: egyrészt mint megkerülhetetlen nagyhatalom és szomszéd, másrészt mint befektető, aki kulcsszerepet játszik az újjáépítésben.
Kína elkötelezett az afganisztáni stabilitás megteremtésében. A 2021-es hatalomátvétel óta a kínai diplomaták rendszeresen tárgyalnak a tálibokkal, 2023 szeptemberében pedig nagykövetet is delegáltak Kabulba.
A Kína és Afganisztán közötti kapcsolatok megértéséhez fontos szétválasztani Peking belföldi és geostratégiai törekvéseit. Afganisztán tartós instabilitása súlyos kihívásokat jelent Kína számára, különösen a határokon átívelő biztonsági fenyegetések miatt. Kína 92 kilométeres határon osztozik Afganisztánnal, ami stratégiai jelentőségű a határok védelme szempontjából. Peking attól tart, hogy a terrorizmus és szélsőséges iszlamista csoportok tevékenysége átterjedhet saját területére is.
Katonai szerepvállalás és gazdasági érdekek
Az elmúlt években Kína katonai szerepvállalása is erősödött: katonai bázist hoztak létre az afgán-tádzsik határ közelében, és támogatták egy afgán hegyi dandár felállítását, hogy felszámolják a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom kiképző bázisait és megakadályozzák a dzsihadista beszivárgást. Peking igyekszik csökkenteni katonai szerepének láthatóságát, a hangsúlyt a terrorizmus elleni küzdelemre helyezve.
A gazdasági érdekek sem elhanyagolhatóak: 2023 elején a CAPEIC megállapodást kötött a tálib hatóságokkal olajkitermelés megkezdéséről Észak-Afganisztánban, ami a legjelentősebb beruházási szándék volt a tálibok 2021-es hatalomátvétele óta.
Kína a Pakisztánnal való gazdasági együttműködését is erősíti, és a CPEC kiterjesztését Afganisztánra is tervezik. A fejlesztési program célja a közlekedési és energetikai összeköttetések javítása Kína és Pakisztán között, ami új gazdasági lehetőségeket nyit meg a régióban. Az Övezet és Út Kezdeményezés, valamint a CPEC sikeréhez Afganisztán stabilitása elengedhetetlen.
Regionális befolyás növelése
Afganisztán földrajzi elhelyezkedése miatt kapuként szolgálhat Kína és Közép-Ázsia összekapcsolásához is. Peking növelni kívánja befolyását Közép- és Belső-Ázsia felett, miközben el kívánja távolítani a versengő hatalmakat, mint Oroszország és India. Emellett Pekingnek az is fontos, hogy globális hatalomként mutatkozzon be az afganisztáni újjáépítésben való aktív részvétellel.
Afganisztán gazdag természeti erőforrásai, beleértve a lítiumot, rezet és ritkaföldfémeket, szintén vonzóak Peking számára. Ezek az erőforrások kulcsfontosságúak Kína gazdasági növekedéséhez és technológiai fejlődéséhez.
Lehetséges forgatókönyvek
Kína valószínűleg folytatja az együttműködést a tálibokkal, elvárva tőlük egy stabil kormányzat kialakítását, amely hatékonyan fellép a szélsőséges iszlamista csoportokkal szemben. Peking segélyeket nyújthat és presztízsértékű projektekbe fektethet be, cserébe stabilitásért. Azonban, ha a tálibok nem tudják megszilárdítani hatalmukat, Kína akár el is fordulhat Kabultól.
A cikk szerzője Kovács Blanka, a Migrációkutató Intézet elemzője.
Főkép forrása: 24.hu












