Budapesten nyáron sok csőtörés történik
Amikor a legnagyobb szükség van a vízre, általában akkor jelentkeznek a legnagyobb problémák a vízszolgáltatás terén. Budapesten nyáron rengeteg csőtörést jelentenek be, és gyakran velünk szem előtt tűnik, ahogy az értékes ivóvíz kezd elfolyni az utcán. A hiba főként az elöregedett vezetékekből ered, amelyek régóta cserére várnak, valamint az aszály miatt kiszáradt talaj is szerepet játszik a problémákban.
Badacsonyi Ákos, a Víz Koalíció vízügyi szakértője és környezetgazdálkodási agrármérnök kifejtette, hogy számos tényező vezet ahhoz, hogy nyáron több csőtörést tapasztalunk. A csontszáraz talajban az eső vagy bármilyen nedvesség először eltűnik, majd előfordulhat, hogy ez megmutatja a hónapokkal vagy évekkel korábban kialakult csőtöréseket. A csőtörések többsége nem váratlanul jelenik meg, először lassan szivárog a víz a csövekből, majd ha a talaj már telítődik, akkor jelenik meg a felszínen. Az egy kertben például az együgyű rész, ahol túlzottan zöld a fű, jelezheti a havi több köbméter vizet elfogyasztó csőtörést.
A frissen kialakult csőtörések leginkább a túlterhelt vízellátó rendszerből erednek. Nyáron nagy a vízfogyasztás csúcsidején, és sokkal több vizet kell kijuttatni, mint általában. A víz certain nem számolhat át, vagy szelesíthet, csak növelheti a tüzelési arányt, hogy ezt elérhesse – mondta Badacsonyi. A nagyobb vízáramlás számos problémát okozhat. Először is eltávolíthatja a cső falán kialakult biofilmréteget, amely miatt a csapról zöldes-barnás folyadék jöhet ki – ez gyakori tünet a nyári időszakokban. Az áramlás el is moshorhatja a mikrosérüléseket begyógyító biofilmet, és így megszületik a lyukas cső.
A csőtörések összefüggésbe hozhatók a talaj állapotával is. A csapadékhiány és a Duna alacsony vízállása miatt a talajvízszint is csökkent. A talajvízszint csökkenésével a talaj zsugorodik, tömörödik és egyenetlenül süllyed, amihez hozzájárulhat, hogy a a földben futó vezetékeket is többletterhelésnek lehet kitenni, ami miatt könnyen megtörhetnek. A vezetékek és a talaj közösen alkotnak egy mechanikai rendszert. A talajvízszint csökkenése, és a talaj állapotának változása hatással lehet a vezetékekre is – írta a Fővárosi Vízművek, akik július 4. és augusztus 30. között 3017 vízfolyásos hibát regisztráltak.
A csőtöréseket a járműforgalom is előidézheti, az autók és tehergépkocsik rezonanciát keltve pattanhatnak ki a kötések. Badacsonyi szerint ez gyakori az agglomerációban, különösen nagyméretű munkagépek mozgatásakor.
A Fővárosi Vízművek szerint számos tényező vezethet a csőtörésekhez, beleértve a vezetékek korát, anyagát, állapotát, méretét, korábbi terheléseit, valamint a környezetben jelentkező egyéb mechanikai hatásokat és talajviszonyokat is.
Mivel az országban nagyon elöregedett a vezetékhálózat, mindenhol egyre nagyobb az esély a csőtörésekre. Becslések szerint a termelt ivóvíz negyede veszik el a rendszerekből fizetés nélkül, amelyből következtethetünk arra, hogy a csőtöréseket nagy részüket még fel sem fedezik. Ez mutatja, hogy a vízellátási szektor régóta szenved forráshiányban, és még ha meg is lennének a rekonstrukcióhoz szükséges kapacitásaik, ezeket csak jóval lassabban tudják teljesíteni. Az egyik megoldás a finanszírozási oldal erősítése, hogy a fogyasztók többet fizessenek a vízért, és ennek a díjnagyrészét a hálózatüzemeltetésre és rekonstrukcióra fordítsák.
Ha valaki a környékén hosszú ideig látja, hogy csak úgy csöpög a víz, ennek több oka is lehet. Ha egyszerre sok csőtörés történik, a szolgáltató elsősorban azokat a hibákat javítja, amelyek élet- vagy balesetveszélyt jelentenek, vagy jelentős vízveszteséget okoznak, mielőtt elkezdenek javítani.
„Figyelembe vesszük az ellátásbiztonságot, a vízveszteség mértékét, a hiba közúti, gyalogos forgalomra, valamint a tömegközlekedésre és a környezetre gyakorolt hatását is” – írta a Fővárosi Vízművek, amely több mint 5000 kilométernyi vezetékhálózatot felügyel.
Csőtörés esetén nem minden esetben zárják le azonnal a hálózatot. Mérlegelik, hogy milyen szolgáltatás-eltéréssel jár az adott lezárás, amíg a szolgáltató javítócsapata meg nem érkezik. Ha közvetlen veszély vagy jelentős kár van, akkor azonnal lezárják a sérült csövet vagy szakaszt.
Badacsonyi Ákos szerint gyakran akkor derül ki, mekkora a probléma, amikor felfedik a szivárgó vezeték felett lévő burkolatot. Ilyenkor határozhatják meg, hogy milyen intézkedéseket kell tenni, és ideiglenesen le kell-e zárni a vízszolgáltatást az érintett területeken. A javítási folyamatot befolyásolhatja, ha más közüzemek, például a gázvezetékek is érintettek. Ilyenkor kapcsolatot kell létesíteni a többi közüzemeltetővel, és szakfelügyeletet kell kérni.
Főkép forrása: telex.hu
