Egy Reggeli Pillanat
Reggel van, a legjobb időszak. Ő itt áll, a korlátra támaszkodik, cigarettázik, és megenged, hogy hozzádőljek. Beszélgetünk, megveregeti a hátam, néhányszor is. A nap nem süt ide; korán van, még kora reggel.
Különösen jó, amikor egy kicsit fúj a szél, mert magával hozza a szagokat. Mindig tudom, kik jártak itt, még azokat is, akikkel éjjel nem találkoztunk. Van egy szag, amit különösen szeretek. Kicsit távolabbról jön, de olyan jó, hogy ha megérzem, az átjárja az egész testem. Örömmel tapasztalom, hogy milyen ereje van ennek a szagnak. Kérdés, hogy kinek a szaga, hiszen még sosem láttam.
A reggel, ahogy Ő mondja, nagyon jó. Kora reggel csak néhány lakót látok, és Samut az alsó szintről. Samu kora reggel sétál, találkozunk. Ezek az időpontok: kora reggel, dél, éjjel.
Ahogy a kora reggel elmúlik, minden hirtelen rosszra fordul. Ő elmegy, és én csak nézem az ajtó üvegén keresztül, ahogy összeszedi a dolgait, felhúzza a bakancsot és eltűnik.
Ha Ő itt lenne, a kicsi rosszok sem zavarnának. Még az ajtó üvegén át figyelem az üres szobát, amiből Ő eltűnt. Néha olyan sokáig nézem, hogy a szoba is eltűnik, és csak egy hülye pofa marad velem szemben.
Visszatérek a falhoz, aztán újra oda, ahol a rés néz ki. A szomszédokat figyelem, de ha nincs szél, a szagok megülnek alattunk, az orromban.
Eszembe jut a víz. Gyorsan iszok belőle, mielőtt megmelegszik. Leülök a fal mellé. Néha jönnek a varjak és szarkák, akik összekapnak valamin. Kétlem, hogy valaha magukra fogják nagyszerűen viselni ezt az unalmat.
Samu találkozásaink mindig izgalmasak. Beszélgetünk, kiabálunk egymásnak. Samu szerint a szag, amit érzek, nem is jó szag. De hát ő kicsi, neki mindenki nagy. A szag, amit én érzek, a nőstény szaga, akit még sosem láttam. Jól esik a társasága, és a közelsége segít abban, hogy ne érezzem magam egyedül.
De most a napfény útja egyre közelebb ér. A csík növekszik, és tudom, hogy hamarosan el kell bújni. A meleg szaga bűzlik, de a víz visz neki egy kis frissességet.
Később a fény csíkokba öltözik, forró lesz. Minden pesado. Itt ülök az ajtó előtt, és várom Őt. Mert tudom, hogy el fog jönni újra. A sötétség közelebb ér, és várom a találkozást, amikor Ő megint itt lesz. Boldog vagyok.
Főkép forrása: telex.hu
