A Duna medrében feltűnő termálvizek rejtélye
A Duna budapesti szakaszán a múlt század húszas éveiben a tudósok három helyszínt azonosítottak, ahonnét termálvíz tör fel. Bár a folyó normál vízállás mellett elrejti e forrásokat, a mostani szélsőségesen alacsony vízszint felfedte őket.
Dr. Erőss Anita hidrogeológus, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének tudományos munkatársa és munkatársai a mederben végzett kutatásaik során nem csupán a három helyszínnél, hanem több új forrást is felfedeztek. A 42-43 Celsius-fokos termálvizek éppen a vízszint süllyedése miatt bukkantak a felszínre.
Erőss szerint a jelenség, hogy „termálvíz van a folyóban”, nem csupán meglepő, hanem fontos összefüggésekre is rámutat: a felszíni és felszín alatti vizek folyamatos kapcsolatban állnak egymással. „Az emberek gyakran csak a felszíni vízszintet látják, de azt nem veszik észre, hogy a Dunát is táplálják a felszín alatti vizek” – magyarázta a hidrogeológus.
A Velencei-tó esete jól illusztrálja, mi történik, amikor aszályos időszakban a felszín alatti vízszint is csökken. A tó vészhelyzetbe kerül, amikor a környező vízkészletek nem tudják fenntartani a mederszintet. Erőss felhívta a figyelmet arra, hogy hogy a felszín alatti vízkészletekkel hogyan gazdálkodunk, különösen fontos.
A felszín alatti vízkészletek felhasználása széleskörű: nemcsak az ivóvíz, hanem a mezőgazdaság és az ipar is. A túlzott vízhasználat, mint például a locsolás és a medencék feltöltése, egy vízhiányos időszakban számottevő hatással lehet a készletekre.
Magyarország kedvező helyzetben van a vízmegtartás szempontjából, de ez nem jelenti azt, hogy a készletek végtelenek lennének. „A vízmérleg a döntő kérdés: a csapadék mennyisége és a vízkivétel egyensúlya kulcsszerepet játszik” – hangsúlyozta Erőss.
A klímaváltozás következményeként egyre gyakoribbá válnak a nagy mennyiségű csapadékok, amelyeket a talaj nem tud befogadni. Erőss javasolja, hogy a lehulló esővizet helyben tartsuk meg, és megfelelő módon juttassuk vissza a felszín alatti vízrendszerekbe.
A termálvizek hasznosítása szintén érzékeny kérdés. Dr. Erőss szerint a hidrogeológia legfontosabb célja a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotának megőrzése, lehetővé téve ezzel a hosszú távú fenntartható hasznosítást.
A kutatások felfedték, milyen összetett vízrendszerek működnek a felszín alatt, és hogy minden tevékenységünk hatással van erre a rendszerre. Az éghajlatváltozás és az alacsony vízszint együttállása rávilágít arra, mennyire fontos a vízkörforgás és a természetes vizek védelme, különösen aszályos időszakokban.
Főkép forrása: telex.hu
