Több Gyermektámogatás Szükséges: A Népesedési Krízis tovább Mélyül
Soha nem született olyan kevés gyermek Magyarországon, mint tavaly, és a helyzet idén tovább rosszabbodik: a termékenységi ráta a 2021-es 1,59-ről 1,36-ra csökkent, ami azt jelenti, hogy három év alatt nagyobb csökkenést tapasztaltunk, mint amennyivel most túlszárnyaljuk a 2011-es mélypontot (1,23).
Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom politikusa kérdést intézett Matolcsy Györgyhöz, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökéhez. Novák érdeklődött afelől, hogy mennyivel kellene emelni a családi adókedvezményt egy radikális fordulathoz, hiszen az Orbán Viktor által 2030-ra kitűzött 2,1-es cél elérhetetlennek tűnik.
A Mi Hazánk képviselője remeknek nevezte az MNB két évvel ezelőtt közzétett tanulmányát, amelynek demográfiai javaslatait azonban a kormány nem fogadta el. Ehelyett megtévesztő propagandát folytat, miszerint sokat költ családtámogatásokra. Novák Előd a Eurostat adatait idézve rámutatott, hogy GDP-arányosan Magyarország csak a 20. helyen áll az EU 27 tagállama között a családtámogatási kiadásokban. Emellett a KSH adatai szerint a családtámogatások összege a GDP százalékában mérve folyamatosan csökken 2010 óta, és az elmúlt 30 évben most a legalacsonyabb.
A politikus választ várt arra, hogy az infláció miatt pontosan mennyivel kellene emelni januártól a családi kedvezményt, hogy legalább a 2011-es bevezetéskori reálértékét elérje.
Matolcsy György válaszában emlékeztetett rá, hogy az egy gyermekesek számára igénybe vehető havi összeg 2011 óta legfeljebb 10 ezer forint, a három- vagy többgyermekesek számára gyermekenként havi 33 ezer forint, míg a kétgyermekeseké a gyermekenkénti 10 ezer forintról 2016 és 2019 között 20 ezer forintra nőtt. A kumulált infláció 2011 óta mintegy 78 százalék volt. Ennek megfelelően az akkori reálérték alapján az egy és két gyermeket nevelőknél a havi összeg gyermekenként 18 ezer forint, a három- vagy többgyermekes családok kedvezménye eltartottanként csaknem 60 ezer forint lenne. A kétgyermekes családok esetében azonban nincs reálértékvesztés, sőt a kedvezmény reálértéke emelkedett 2011 óta.
Matolcsy György egyebek mellett emlékeztetett, hogy a jegybank már 2022-ben javasolta a családi adóalap-kedvezmény kétszeresére emelését, amit az Orbán-kormány a tervek szerint 2025-ben valósít meg. Az MNB jövőre távozó elnöke kiemelte ugyanakkor, hogy nem csupán a családtámogatási ráfordítások nagysága számít, hanem a ráfordítások elköltésének módja is. A családtámogatási elemek hatékonyságának mérése módszertanilag összetett, és az anyagi támogatások mellett fontosak a nem anyagi jellegű ösztönzők, illetve az egyéb társadalmi-gazdasági folyamatok alakulása is.
A pénzügyi ösztönzőkön felül az MNB ezért továbbra is fontosnak tartja a családok mindennapi életét megkönnyítő intézkedéseket, amelyek nem feltétlenül kerülnek sokba, de jelentős mértékben hozzájárulhatnak a vágyott gyermekek tényleges megszületéséhez. Különösen kiemelten kezelik a nők munkaerőpiaci részvételének könnyítését, ösztönzését például az atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidős foglalkoztatás, vagy otthonról dolgozás) támogatásával, a bölcsődei férőhelyek további növelésével, a bölcsődei és óvodai nyitvatartási idők munkaidőhöz történő igazításával.
Matolcsy György válaszában utalt arra, hogy Orbán Viktor Tusványoson idén maga is elismerte, hogy a kormány elakadt a demográfiai hanyatlás kezelésében. A KSH előzőleg közölte, hogy júniusban 6040 gyermek született, ami 17 százalékkal kevesebb, mint 2023 júniusában; amióta az adatot közlik, azóta nem volt ilyen mélyen a magyar születésszám. A miniszterelnök akkor azt vetítette előre, hogy 2025-ben, vélhetően két lépésben, megduplázzák a gyerekek után járó családi adókedvezményt.
Főkép forrása: 24.hu
