Pokoli Hőség az Első Tanítási Napon: Szélsőséges Időjárás a Magyar Iskolákban
A Blikkhez érkező tucatnyi fotó alapján az első tanítási nap pokoli hőségben telt meg Magyarország számos iskolájában. A hőmérséklet nem volt ritkán 34-35 fok, de akadt olyan tanterem is, ahol 39 fokot mértek. Egy budapesti szülő elmondása szerint gyermeke osztályában az utolsó órában a hőmérő 34,5 fokot mutatott, és a szaktanár a hőség miatt elengedte a diákokat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete néhány nappal ezelőtt levélben fordult a köznevelési államtitkárhoz és Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy felhívja figyelmüket az iskolai hőséghelyzetre. Az államtitkár az InfoRádióban elmondta, hogy a szeptemberi hőséggel kapcsolatban a kormány nem sokat tud tenni, de elrendelték a hajnali szellőztetést az épületek hűtésére. A diákokat nem lehet hazaküldeni a tankötelezettség miatt, viszont Maruzsa Zoltán szerint az igazgatók elrendelhetnek rövidített tanítást.
Az iskola szellőztetésre a Blikk által megkérdezett tanárok úgy reagáltak, hogy "kapcsolja ki a klímát az irodájában és az otthonában Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, és csináljon kereszthuzatot." Egy név nélkül nyilatkozó pedagógus szerint kollégái közül sokan 50-60 év felettiek, és aggódnak az egészségükért. Egy háziorvos pedig megerősítette, hogy még az egészséges szervezet sem bírja a 35-39 fokos hőmérsékletet huzamosabb ideig.
"Akinek valamilyen kezelt szívbetegsége van, ilyen körülmények között túlzott megterhelést kap, a gyógyszerek ellenére is belecsúszhat egy szívelégtelenségbe, szívritmuszavarba, vérnyomásproblémába. A kisgyermekek pedig túlhevülhetnek. Ha a klimatizálás nem megoldható, legalább ventilátorral kellene csökkenteni a hőérzetet." – nyilatkozta egy orvos.
Setényi János oktatáskutató az Inforádióban arról beszélt, hogy az oktatási rendszernek alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz. A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója úgy véli, hogy az időjárás a következő években is hasonló lesz, ezért szükség van a közoktatás működésének klímaszempontú áttekintésére.
"Ez még egy-két évig elodázható, de utána valamiféle válaszokat kell adnunk erre az iskolaépületektől a foglalkozások szervezésén át a tanév hosszáig és egy sor más dologig. Itt nemcsak a hőségről van szó, hanem arról is, hogy lényegében két évszakunk lesz: egy forró, száraz, nagyon hosszú nyár, ami mindenféle pollenekkel és allergikus dolgokkal, például parlagfűvel lesz kiegészítve, és utána pedig egy nagyon hideg, nedves, esős tél. Nem erre van tervezve a rendszer, hanem a négy évszak váltakozására." – mondta Setényi János.
Szerinte az iskolai rendezvényeket, táborokat, az épületek helyzetét és a pedagógusok munkarendjét is át kell gondolni. A hőség és a klímaváltozás ellen csak átfogó és előrelátó intézkedésekkel lehet védekezni.
Főkép forrása: 24.hu
