Rendkívüli kánikula és szúnyoginvázió sújtja Magyarországot
Júliusban rég nem látott mértékű kánikula ütötte fel a fejét hazánkban. Az ország számos régiójában általánossá vált a 35 Celsius-fok feletti nappali hőmérséklet, és egy több mint 100 éve fennálló melegrekord is megdőlt a hónapban. Ilyen hőségben a legtöbben csak akkor folytatnak szabadtéri tevékenységet, ha nagyon muszáj, sokan inkább a napnyugtát várják, amikor a lehűlés már lehetővé teszi, hogy huzamosabb ideig kint legyünk.
Idén viszont az esti séták sem lehetnek felhőtlenek, ahogy olvasóink is jelezték, ebben az évben érezhetően több vérszívó leselkedik ránk, mint néhány éve, ezt pedig Dr. Soltész Zoltán, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont entomológusa is megerősítette lapunknak.
Miért ilyen sok a szúnyog?
A szakértő szerint jól mérte fel a helyzetet a közvélemény, ami nem is csoda, hiszen az emberek szó szerint a saját bőrükön érzik a problémát. Idén tényleg legalább egy nagyságrenddel több szúnyog kelt ki Magyarországon, mint mondjuk két éve, de ennek a közhiedelemmel ellentétben nem a magas hőmérséklet az oka.
A meleg a csípőszúnyogok fejlődésére hat. Minél melegebb van, annál gyorsabban fejlődnek, a példányszámukat viszont az befolyásolja, hogy nedves vagy száraz az idő – magyarázta a rovarkutató.
Hozzátette, két évvel ezelőtt kifejezetten száraz évünk volt, akkor alig volt szúnyog. Ezzel szemben idén elég gyakran, és nagy mennyiségben hullott csapadék, amelynek következtében árhullám is levonult a Dunán.
Az áramló vizekben alapvetően nem élnek meg a vérszívók lárvái, ám amikor a folyó kiárad, majd visszahúzódik, rengeteg sekély, gyorsan melegedő víztestet hagy hátra, és ezek kiválóan alkalmasak arra, hogy szúnyogok fejlődjenek benne.
Ráadásul olyan szúnyogfajok is léteznek, amelyek az ártereken a fűre is képesek lerakni a tojásaikat, így már azelőtt ott lesznek, hogy megérkezne a víz. Ennek eredménye pedig, hogy óriási területeken, nagy tömegben kelnek ki a rovarok, onnan pedig hatékonyan tudnak terjedni.
Sikertelen volt az irtás?
Az tehát világos, hogy ebben az esztendőben ideálisak voltak a körülmények a szúnyogok burjánzásához, azonban jogosan merül fel a kérdés: miért nem tudtuk megelőzni az inváziójukat? Soltész Zoltán ezzel kapcsolatban elárulta a 24.hu-nak, hogy a kémiai szúnyoggyérítés – vagyis amikor repülőkre, illetve gépjárművekre szerelt permetező berendezésekkel juttatnak vegyi anyagokat a levegőbe – a legtöbb esetben az imágókat, azaz a kifejlett szúnyogokat öli meg, tehát a már meglévő problémát kezeljük vele. Létezik viszont biológiai gyérítés is, ennek során egy baktérium toxinját juttatják azokba a víztestekbe, ahová a szúnyogok a tojásaikat lerakták, hogy már lárvaállapotban elpusztítsák a rovarokat, ezzel megelőzve az inváziót.
Smith Collection / Gado / Getty Images
Főkép forrása: 24.hu
