Megújult az Európai Parlament: Roberta Metsola marad az elnök
Strasbourg – Az Európai Parlament megválasztási ciklus lezárultával újra bizalmat szavazott a máltai Roberta Metsolának, aki így továbbra is az EP elnöki posztján marad. A választás során a parlament új vezetőiről és bizottsági elnökökről is döntés született.
Metsola magabiztos győzelme
Roberta Metsola újraválasztása nem okozott meglepetést, ugyanis szinte egyedüli jelöltként indult a posztjára. A szélsőbaloldali frakció ugyan jelöltként Irene Monterót, a Podemos alapítóját nevezte meg, de ez inkább jelképes lépés volt, melynek esélyeit maguk a kitűzők is csekélynek értékelték.
Montero szavazás előtti beszédében a fő hangsúlyt az Európai Unió függetlenségére helyezte, kihangsúlyozva, hogy az EU-nak meg kell szabadulnia az amerikai védelmi ipar befolyásától, és szankciókat javasolt Benjamin Netanjahu ellen is.
A szavazás eredménye
Roberta Metsola jelentős fölénnyel, 562 szavazattal nyerte el újra az elnöki posztot a 720 fős parlamentben, míg Irene Montero mindössze 61 voksot kapott.
Metsola személyét a három nagy pártcsalád közötti vezetői megegyezés részeként fogadta el a parlament. Ennek eredményeképpen több magas rangú jelöltet is megválasztottak a legutóbbi uniós csúcson, azonban néhány kinevezést még az EP hivatalosan is jóvá kell hagyjon.
Egyéb fontos kinevezések
Antonio Costa, Portugália egykori szocialista miniszterelnöke már elnyerte az Európai Tanács elnöki posztját, melyet ősszel fog betölteni.
Ursula von der Leyent a miniszterelnökök jelölték a bizottság elnökének, azonban ezt a döntést a parlamentnek is szavaznia kell, ami nem lesz egyszerű feladat.
Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke lesz az EU külügyi főképviselője. Őt is jelölték már a miniszterelnökök, de róla is szavazni fog a parlament, akárcsak a bizottság többi tagjáról.
A posztok megosztása
Metsola mandátuma nem a teljes öt évre szól, hanem annak első felére. Az Európai Tanács ugyanezen elve alapján működik, ahol az elnöki mandátum szintén megosztott. Nem kizárt, hogy Metsolát a ciklus felénél egy szocialista elnök válthatja majd fel.
A parlament a keddi ülésen megválasztja az EP tizennégy alelnökét is. Az egyetlen nyitott kérdés, hogy a szélsőségesnek tartott pártcsaládok, mint például a Szuverén Nemzetek Európája, a Patrióták Európáért vagy az Európai Konzervatívok és Reformisták kapnak-e alelnöki posztot. Az elnököt titkos szavazással választották meg, míg az alelnököket többkörös szavazással választják, amely révén a nagy pártcsaládok megakadályozhatják a szélsőségesek jelöltjeinek kinevezését.
Cikkünk frissül.
Főkép forrása: 24.hu
