A települések több mint 240 városában vezettek be az önkormányzatok olyan rendeleteket, amelyek szigorú feltételrendszerhez kötik az oda költözést. Az Orbán-kormány ezt az agglomerációk túlzott népsűrűsödésének korlátozásával magyarázta, de egy tanulmány szerint a szabályozás nagyrészt diszkriminatív és romaellenes indíttatású volt.
A helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása óta több településen fogadtak el ilyen rendeletet, főképpen szegényebb régiókban. Az érvek szerint nem akarnak együtt élni olyan emberekkel, akiket „nemkívánatosnak” tartanak a településen. A jegyzőkönyvek alapján azonban nem hangzik el nyíltan a roma kitiltás, de a negatív sztereotípiák gyakran megjelennek.
Egy Pest megyei településen, Pilisten, a rendelet hatályba lépése után az emberek pozitívan fogadták a szigorú feltételeket. A kutatók szerint ez a törvény elősegíti, hogy a szimbolikus határok valósággá váljanak, és mélyítse a társadalmi szakadékokat.
A TASZ és más civil szervezetek úgy vélik, hogy a rendeletek diszkriminatívak és sértik az alapvető jogokat. Ezért javasolták az Igazságügyi Minisztériumnak a törvény módosítását. A civil szervezetek azt remélik, hogy a kormány komolyan veszi a javaslatot és módosítja a törvényt a diszkrimináció megszüntetése érdekében.
Főkép forrása: telex.hu
