Rudolf Nurejev: A balett legnagyobbikának emlékezete
Rudolf Hametovics Nurejev (1938-1993), a tatár származású világhírű táncművész neve örökre beíródott a balett történetébe. A tánc iránti szenvedélyét egy baskír néptánccsoportban fedezte fel, majd 1955 és 1958 között a leningrádi Kirov Színházban (ma Mariinszkij Színház) vált a balett egyik legkiemelkedőbb alakjává. Amint szólótáncosként megjelent a színpadon, azonnal a világ legjobbjai közé sorolták.
1961-ben, a Kirov társulat nyugat-európai turnéja során Párizsban politikai menedékjogot kért, elkerülve ezzel a hazatérést a szovjet hatóságok elől. Franciaországban maradva, a párizsi operában táncolt, majd Koppenhágában és a londoni The Royal Ballet társulatával is dolgozott. Életének utolsó tíz évében ismét Párizs központi részévé vált, ahol 1983 és 1989 között a Párizsi Opera balettigazgatója, 1993-ban bekövetkezett haláláig pedig koreográfusa volt.
Karrierje során Nurejevet a francia Becsületrenddel és számos más díjjal tüntették ki. Színpadi munkáját sajnos idő előtt megakasztotta az AIDS, aminek következtében alig néhány héttel ötvenötödik születésnapja előtt, 1993. január 6-án elhunyt Párizsban.
Végrendeletében az orosz Sainte-Geneviève-des-Bois temetőben kérte végső nyughelyét. Síremléke már-már legendássá vált, gazdag színekben pompázó kilim szőnyeget idézve, amelyekért mindig rajongott. A síremlék tervezője, Ezio Frigerio, aki gyakran dolgozott együtt Nurejevvel, a bronz, aranyfüst és üveg kombinációján alapuló alkotást hozott létre. A velencei Orsoni cég gyártotta a mozaiklapszemeket, melyek összeállításában Stefano Pace építész és Francesca Fabbri mozaikművész is részt vett.
- május 6-án avatták fel véglegesen a síremléket, s csaknem harminc éve vonzza az emlékező turistákat és rajongókat a világ minden tájáról. Rudolf Nurejev élete és munkássága a balett iránti szenvedély ikonikus példája, és emléke örökké él a táncvilágban.
Főkép forrása: 24.hu
