A Spanyol Miniszterelnök és Európa Politikai Térképe: Izoláció vagy Határozott Pozíció?
A felszínen úgy tűnhet, hogy Európa felháborodása Spanyolországgal szemben a ceutai válság miatt lecsillapodott, de a helyzet újraélesztette a kérdést Brüsszelben: Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök valóban azzá válik, amit Henrik Dahl dán EP-képviselő Európa „vörös Orbánjának” nevezett? Vagy inkább egy olyan baloldali vezetővé, aki egyre inkább elszigetelődik az EU fősodrától?
Bár a „vörös Orbán” címke létjogosultsága vitatható, a ceutai válság a legvilágosabb jele annak, hogy Spanyolország politikai megítélése valóban megváltozik. Dahl úgy fogalmazott, hogy „Sánchez szinte senkivel sincs egy platformon, és úgy tekintenek rá, mint aki felelőtlenül viselkedik a biztonsági kérdésekben.”
Ellentétben Viktor Orbánnal, aki folyamatosan akadályozta az uniós programokat, Sánchez nem vétózza az európai jogszabályokat. Mint a világ 14. és az EU negyedik legnagyobb gazdasága, a madridi kormány önbizalma egyre inkább megerősödik. Azonban Dahl felhívta a figyelmet néhány döntésre, amelyek Spanyolország eltérését mutatják a többi EU-tagállamtól, például Kínával szembeni engedékenyebb álláspontjára és a NATO új védelmi kiadási céljainak elutasítására.
A legnagyobb töréspont mégis a migráció területe, ahol a ceutai válság során mintegy 72 000 ember érkezett a spanyol exklávéba. Ez rámutatott arra, hogy Spanyolország politikája egyre inkább ellentétes a többi európai vezető véleményével. A legutóbbi migránsügyi tömeges jogi státuszrendezés tovább fokozta a feszültséget, és 22 európai államfő közös levelet küldött Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, hogy kifejezze aggodalmát Sánchez bevándorlási politikája miatt.
A levél aláírói között legalább hat olyan államfő szerepel, aki a közeljövőben választások előtt áll, ami azt mutatja, hogy a migrációs kérdés rendkívül fontos a politikai stabilitás szempontjából. A spanyol közgazdász, Alicia García-Herrero szerint a levél gyorsasága arra utal, hogy a spanyol miniszterelnökkel szemben már a korábbi politikája miatt is voltak fenntartások.
Bár sokan azzal érvelnek, hogy Spanyolország nem elszigetelt, hanem éppen ellenkezőleg, kulcsszereplője a politikai egyensúlynak, a pesszimista előrejelzések is egyre gyakrabban megjelennek. Javi López, az Európai Parlament alelnöke elutasította a „vörös Orbán” párhuzamot, hangsúlyozva, hogy Sánchez a politikai egységet és a szabályokon alapuló rendet támogatja.
A jövő kérdése, hogy a következő uniós csúcson a migrációval kapcsolatos feszültségek milyen irányban fognak alakulni, és hogy Spanyolország képes lesz-e megőrizni pozícióját, vagy tovább elszigetelődik az európai politikai színtéren. Az események alakulása minden bizonnyal hatással lesz nem csak Spanyolország, hanem az egész EU jövőjére is.
Főkép forrása: euronews
